2016. okt 21.

Irány Velence, a szerelmesek városa!

írta: Csatangoló
Irány Velence, a szerelmesek városa!

Az ősz egyik legérdekesebb repülős hírét ma olvastam, hogy az easyJet október 31-től 3 járatot is üzemeltet hetente Velencébe, ráadásul a városközponthoz legközelebbi Marco Polo reptérre. Azt hiszem itt az ideje, hogy ismét, immár ötödször ellátogassak a szerelmesek városába! Imádom a hangulatát, a rejtélyei mindig felkavarnak, a programjai pedig hihetetlenül szórakoztatóak. Egy szösszenet tőlem, ami talán kedvet csinál mindenkinek egy velencei kiruccanáshoz!

_mg_3205.jpg

Velence a szerelmesek városa, ezt számtalan könyv és film is megörökítette. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy huszonévesen, a 2000-es évek legelején és is fülig szerelmesen találkoztam először Velencével. Természetesen kötelező volt a Sóhajok hídja alatt csókolóznunk egy gondolán, ezt egyetlen friss szerelmespár se hagyja ki! Azóta már a párom a férjemmé vált, és talán nálunk bejön legenda, miszerint a híd alatti csókunk miatt örökre együtt maradunk. Persze a gondolás nem énekkel kísérte a csókunkat, hanem elmesélte, hogy egykoron a Dózse Palotájából a börtönbe igyekvő elítéltek sóhajtoztak a hídon, erről kapta a nevét is. Nem tudom, hogy manapság mennyit kóstál egy ilyen hajókázás, de állítólag már női gondolást is fogadhatunk! Pár éve ugyanis úgy döntött a gondolások tanácsa, hogy beengedi tagjai közé a hölgyeket. Ez korábban csak az újévi (január 6-án tartott) „Boszorkányok regattáján” volt lehetséges, amikor a beöltözött boszorkányok nemtől függetlenül versenyezhettek saját gondolájukban, és az eredményeket tekintve a nők sem szerepeltek túl rosszul. Úgy tűnik Velencében mindenki ért a hajókázáshoz!

Az első szerelmes kirándulás óta már többször jártam Velencében, legutóbb két éve a kislányunkkal, akit inkább vaporettózni vittünk el. Többször is felszálltunk a helyi tömegközlekedési eszközre – egyrészt mert olcsóbb, mint a gondola, másrészt itt elfért a babakocsi is! A vaporettó járatokról egyébként csodálatos kilátás nyílik a Grand Canale partjaira és a Rialto-hídra, ez mindenkinek kötelező program Velencében. Ennek kapcsán meg kell jegyeznem, hogy a babakocsi, valamint a gurulós bőrönd, esetleg a kerekes székes közlekedés nehézkes a városban, mi is megszenvedtünk a babakocsival anno, mert a hidakon többnyire csak lépcsőn lehet átmenni.

Sok-sok évvel ezelőtt még az egyetemen olvastam kötelező olvasmányként Casanova emlékiratait, aki főként kicsapongó élete lévén lett világhírű. A híres nőcsábász már akkor felkeltette az érdeklődésemet a középkori Velence iránt. Pont emiatt szívesen kipróbálnám a napjainkban sztárolt Casanova túrát, amelyet akár egyedül a GPSmycity mobilos appjával is körbejárhatunk. Megnézhetjük a San Marco teret, a börtönbe vezető utat, ahol Casanovát is őrizték, ellátogathatunk az egykori szerencsebarlangok helyszíneire csakúgy, mint a középkori piros-lámpás negyedbe. A női mellekről elnevezett híd itt még ma is áll, csak sokan nem is sejtik, kinek is köszönheti hírnevét. Ha pedig valaki szeretné jobban megismerni a város történelmét és szereti a musicaleket, az nézze meg a San Gallo teátrumban a Velence Show-t. Ősszel és télen egyébként is számtalan zenés programot kínál a víziváros a jazz-koncertektől kezdve a könnyűzenei és komolyzenei programokon át egészen az operákig. Bővebb információ a Labiennale.org oldalon.

Az egyes úti céloknál sokan kérdezik tőlem, hogy az év melyik szakában érdemes utazni. Velence esetében egyértelmű az ősz és a kora tél. Két éve, csúcsszezonban, augusztusban látogattunk el a városba, ahol gyakorlatilag megmozdulni sem lehetett a turisták tömegeitől, ráadásul a fojtogató melegben semmi kedvünk sem volt sétálgatni, csak a jégbehűtött dinnyegolyókat ettük egymás után. Pár évvel ezelőtt februárban a velencei karneválon is voltunk, ahol szintén óriási tömeg fogadott, de legalább a meleggel nem kellett bajlódnunk. Ősszel viszont alábbhagy a hőség, kisebb a tömeg és állítólag a karácsonyt megelőző időszakban gyönyörűen fel van díszítve a város. Ahogyan néztem, az őszi időszakban az easyJet repjegyei is igen jutányos áron kaphatóak, így nincs semmi akadálya egy pár napos kiruccanásnak.

Legközelebb, ha ellátogatok Velencébe, akkor biztos, hogy a központban fogunk lakni, hogy igazán kiélvezzük a város szépségét. Bár itt a szállások kétszer annyiba kerülnek, mint Lidón vagy Mestrén, de inkább bevállalom a puritánabb szolgáltatást csak azért, hogy az ablakból a csatornákra tekinthessek le minden este és reggel. Az étkezés miatt sem kell aggódni, az élelmiszerboltokban itt is lehet olcsóbban vásárolni, a reggeli halpiacon pár euróért ehetünk hirtelen sütött finomságokat, chichettit, vagy betérhetünk egy-egy pizzára a vasútállomás környékén, ahol a helyiek is étkeznek. Túl sokat a közlekedésre sem költenünk, ugyanis Velencében a legfőbb közlekedési eszköz a saját lábunk. A legfontosabb látványosságokat mind-mind elérhetjük gyalog. Érdemes szabadon, egy térképpel vagy mobillal felszerelkezve nekiindulni Velence felfedezésének. Itt szinte minden egyes palota valami sötét titkot rejt vagy egy érdekes történetet őriz falai között. A legismertebb, híres történelmi családok sarjai még ma is Velencében laknak, vagy legalábbis őrzik egykori ingatlanjaikat, és általában az ő szervezésükben valósul meg a híres velencei karnevál. Itt kosztümökbe öltözve látványos partikon, bálokon és utcai előadásokon elevenítik fel a középkor híres sztorijait és mindennapjait.

Az biztos, hogy hamarosan ismét ellátogatok Velencébe, hogy megismerjem a legújabb programokat, ismét megnézzem a kötelező látványosságokat, és újra magamba szívjam a város utánozhatatlan, romantikus hangulatát. A vízre épült belváros nem hiába képezi az UNESCO Világörökség részét, valóban érdemes mindenkinek megnézni, legalább egyszer az életben.

 

 

Szólj hozzá

repülés fapados Utazás Velence Helyek Easyjet Utazási tippek repülési tudnivalók