Letaglóz a mexikói romváros titka

2020. június 06. 12:23 - Csatangoló

Az ősi Amerika legnagyobb metropoliszából először eltűntek a halottak, majd az emberek is. Egy pillanat alatt.

nappiramis_kicsi.jpg

A Nap piramisa oldalról, a teotihuacani romávos bejárata felől nézve/saját fotó

Mexikóvárostól alig 40 km-re található Teotihuacan, amely talán Közép-Amerika legtitokzatosabb romvárosa. Nem csak amiatt, mert piramisai megszégyenítik szépségükkel az egyiptomi testvér-építményeket, sem amiatt, mert olyan óriási a feltárt romkomplexum területe, hogy méreteivel egyszerűen letaglózza az odalátogatót. De főként azért, mert hiába fejlődik a történettudomány és a régészeti módszertan, a tudósoknak még ma sincs semmi fogalmuk arról, hogy kik lakhatták egykoron ezt a várost, és a titkait sem sikerült megfejteni eddig senkinek. Annyi bizonyos, hogy semmi köze nincs az aztékokhoz, a majákhoz, hiába köszönheti nevét előbbieknek. Teotihuacan kifejezését többféle módon is fordíthatjuk: „Ahol az emberek istenekké válnak vagy ahol az istenek laknak” A személyes tapasztalataink alapján is azt mondhatjuk, hogy a hely valóban „isteni”. Hiába a turista-tömeg, a perzselő nap és az alkudozó árusok serege a romok között, mégis egyfajta különleges érzés fogja el az embert, ha elindul a komplexumot átszelő Holtak útján és végigtekint az azt övező óriási piramisokon. Erre pedig rátesz egy lapáttal, hogy még ma is rejtély az egész romváros története: vajon miért hagyták el hirtelen a lakói vagy hogy milyen lehetett az írásuk és a nyelvük, kik uralkodtak az emberek felett? Van, ami azóta már kiderült és van, ami talán örökre titok marad.

Ahol semmi sem az, aminek látszik

Teotihuacanban semmi sem az, aminek látszik. Tömören így foglalhatnánk össze a hely lényegét. A Holtak útja elnevezést a várost először felfedező aztékok adták a piramisok között húzódó sugárútnak, mivel úgy vélték, hogy a környező díszes építmények sírkamrákat rejthetnek. Nos ebből semmi sem igaz. Még az út két végén tornyosuló Nap és Hold piramisa (előbbi 60, utóbbi 45 méter magas) sem sírkamra, így hát semmi közük az Egyiptomból megszokott piramisokhoz. A mexikói építények lépcsős talapzatok, amelyek tetején egykoron templomok és szentélyek állhattak, ahol a város lakói az isteneknek tisztelegtek. Főként a Tollasistennek, akinek az egyedi templomát meg is találták a Hold Piramis oldalában. Azóta már kiderült, hogy a Holtak útját övező építmények sokkal inkább pórias célokat szolgáltak, egyszerűen itt laktak az előkelő lakosok. Belőlük pedig nem volt hiány, hiszen a település fénykorában (valamikor az i.sz. 350-450 között) 150.000 ember élhetett itt. Virágzó kereskedő és iparos társadalom volt ez, hiszen az ásatások során mintegy 400 obszidián- feldolgozó műhelyt, 100 kerámiaműhelyt és ugyanennyi szövődét és kőfaragóhelyet találtak.

Egy város, ahol nem hal meg senki?

Na igen ám, de hova temették a halottaikat? Merül fel a kérdés, amelynek megválaszolására több elképzelés is született. Az első szerint elégethették őket, majd később a 2000-es években sok-sok földbe vájt, direkt eltorlaszolt alagutat is találtak a piramisok között, amelyeket először temetkezési helyként azonosítottak. Legutóbb 3 évvel ezelőtt az tartotta izgalomba a régészvilágot, hogy CT-vel felfedeztek egy királyi méretű és telítettségű titkos folyosót a Hold Piramisa és a Tollaskígyó temploma között. Bár sokan itt királyi sírokra számítottak, a nagy felfedezésből végül nem lett semmi. Szóval sírok azóta sincsenek, írásos emlékek sem, és még azt sem tudjuk, hogy egyetlen uralkodó vagy több igazgatta-e a népet. Többen ez utóbbit pártolják a szakemberek közül és úgy vélik, hogy négy tehetősebb dinasztia képviselői váltották egymást a trónon időszakonként, és ez a politikai viszály okozhatta végül a város elnéptelenedését is.

Miért néptelenedik el egy virágzó település egy pillanat alatt?

Ezzel pedig elérkeztünk Teotihuacan legnagyobb rejtélyéhez, miszerint miért néptelenedett el a több, mint százezer lakóval büszkélkedő város egy pillanat alatt. Ez az elnéptelenedés valamikor az i.sz. 750-800 között történhetett, de az oka titokzatos. Sokan a helyszínen talált kormos falak nyomán tűzvészre gondoltak, de egy ilyen tűzvésznél elképzelhetetlen, hogy ne legyenek emberi vagy állati áldozatok, márpedig itt egyetlen csont sem maradt az üszkös romok között. Sokkal valószínűbb, hogy már üresen álltak az építmények, amikor tűz ütött ki. Sokan úgy vélik, hogy a maják és aztékok felemelkedésével egyszerűen egy jobb hely reményében mentek el a lakosok. Ezt támasztják alá azok a leletek, amelyeket más, későbbi azték városokban találtak, és teotihuacani kulturális jegyeket hordoznak. Igen ám, de ez az elvándorlás miért zajlott ilyen gyorsan? A nagyvárosok hanyatlása alapesetben több évszázadig is eltarthat, nem pedig egy-két évig. A választ talán sosem tudjuk meg. Talán az istenek visszavették a nekik szánt helyet, hiszen ahhoz kétség sem fér, hogy eredetileg ténylegesen az isteneknek épülhetett ez a csodás város.

Ha tetszett a cikk, akkor gyere és csatlakozz a Facebook oldalunkhoz, ahol további titokzatos helyek várnak rád.

 

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csatangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr215744636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.06.07. 13:43:22

"Az ősi Amerika legnagyobb metropoliszából először eltűntek a halottak, majd az emberek is. Egy pillanat alatt."

Ez minimum két pillanat.

steery 2020.06.07. 13:43:37

Ha a városban nem találtak holttesteket, a környéken keresték őket? Talán volt a közelben egy temetkezési helyük, ahová mindenkit elszállítottak.
Egy város akkor néptelenedik el ilyen gyorsan, ha az uralkodó parancsot ad rá. Például, mert a fő varázsló azt jósolta, hogy hamarosan szörnyű katasztrófa fog történni és aki itt marad, mind meghal. Erre a király úgy döntött, hogy elátkozták az istenek a várost, mert valamiért megharagudtak az emberekre és inkább mindenki fogta a cókmókját és elköltöztek máshová. A jelenkori történelemből is ismerünk ilyen gyors elnéptelenedéseket, például az aranyláz lecsengése miatt vagy bányabezárások miatt. Vagy ott van Csernobil. Miután elmúlt a sugárzás, a kései korok régészei találgathatnak, miért hagyták el a várost hirtelen, pár nap alatt a lakói?

Treff Bubi 2020.06.07. 19:24:31

Machu Picchut is szinte pillanatok alatt hagyták el a lakói. Mára megegyeznek a tudósok abban, hogy egy himlőjárvány miatt menekült el mindenki, elképzelhető hogy itt is hasonló történt.
süti beállítások módosítása