Így született a rejtélyes magyar piramis

2019. november 09. 08:58 - Csatangoló

Egy beteljesületlen szerelem legendáját és egy időkapszulát rejt magában Magyarország egyetlen piramisa.

piramisma.jpg Saját fotó

Egy szerencsétlen szerelem örök mementójaként emelkedik Iszkaszentgyörgy fölé Magyarország egyetlen piramisa. A mi vidékünkön igen furcsán néznek erre a különleges építményre, amely bár nem olyan régi, mint egyiptomi társai, de története azokhoz hasonlóan érdekes. Ennek a mesének jártunk hát utána.

A piramis sztorija valamikor a XIX. század végén kezdődött, amikor Magyarország egyik legmódosabb grófja, Pappenheim Szigfrid és Károlyi Erzsébet találkozott és rögtön szerelembe esett. A sváb és magyar főnemesi felmenőkkel büszkélkedő Pappenheim gróf igen gazdag családból jött, édesapja a monarchia nagyköveteinek sorát erősítette, míg a Károlyi leány állítólag olyan rokonokkal büszkélkedett, mint Hóditó Vilmos, Nagy Károly császár vagy éppen Árpádházi szent Erzsébet. A fiatal pár nászajándékként kapott egy fejér megyei birtokot, amelynek központjában Iszkaszentgyörgyön rendezték be az otthonukat. Annak ellenére, hogy Szigfrid kevésbé értett a gazdálkodáshoz és az építkezésekhez, sokkal inkább a művészethez, óriási beruházásokat vitt végbe az ottani kastélyban. Tágas, elegáns, szobrokkal és kulturális emlékekkel telezsúfolt főúri lakhelyet hozott létre, ahol bátran vendégül láthatta az arisztokráciát. A korabeli dokumentumok szerint még egy fürdőt is tervezett Iszkaszentgyörgye több medencével és kupolás épületekkel, de végül csak a kastélyparkot valósította meg életében.

A család egyike volt az ország legnagyobb birtokosainak és ennek megfelelően arisztokrata életet éltek. Iszkaszentgyörgyön még a XX. század elején is tradicionálisan elegáns, főúri házat vittek libériás lakájokkal, frakkos és magyar ruhás inasokkal. A frigyből született két gyermeket angol miss, német Frälein és magyar tanár úr okította az európai történelemre, kultúrára és nyelvekre. Az asztalnál általában franciául beszéltek, mivel azt a nyelvet mindenki értette. A család előszeretettel utazott, így például jártak Egyiptomban is, ahol Szigfrid gróf nyugodtan hódolhatott történelem iránti szenvedélyének. Előszeretettel gyűjtötte a szobrokat is különböző korokból, ezek később a kastélyt és annak kertjét díszítették. Nem csak külföldön, de itthon is sokat kirándultak, például a környező dombokon: így fedezték fel a ma Piramita Kilátóként ismert helyet, ahonnan a legszebb kilátás nyílt a kastélyra és a parkra. Valamikor az ezerkilencszáztízes években azonban szörnyű tragédia történt a Pappenheim családban, az egyik unokaöccs önkezével vetett véget az életének, mivel a szülők nem engedték, hogy elvegye cselédlány szerelmét. Ez a szomorú szerelmi történet megihlette Szigfrid grófot is, aki eldöntötte, hogy méltó emlékhelyet emel a tragikus sorsú rokonnak. Erre a funkcióra pedig az előbbiekben emlegetett kedvenc kirándulóhelyét szemelte ki, ide építtetett egyiptomi mintára egy majd 10 méter magas piramist, így a kirándulóhelyet el is nevezték Piramitának. Így született meg hát Magyarország egyetlen kőpiramisa a XX. század hajnalán.

piramisregen.jpg

A helyszínen látható egy fotó az eredeti piramisról is, íme

Igen ám, de a piramis története itt nem ért véget, hiszen Szigfrid gróf 1938-ban elhunyt, a második világháborút követően pedig a Pappenheim család elvesztette minden vagyonát, beleértve az iszkaszentgyörgyi kastélyt és parkot is. A különleges piramis is gondozó és tulajdonos nélkül maradt, valamint a háborús harcok során jelentősen megrongálódott. A 60-as években a szomszédos falvak lakói széthordták a piramis kőanyagát, így már csak néhány szürke bucka és a kastély levélanyagában fennmaradt pár darab fekete-fehér fotó emlékeztetett az egykor gyönyörű kilátópontra. A piramist végül alig öt évvel ezelőtt a terület új gondnoka, a Veszprémi Erdőgazdaság építette újjá a helyi tanösvény részeként. A piramis az eredeti kinézethez hasonlóan, egy pihenőhellyel kiegészülve született újjá mintegy

500 millió forintból. A különleges építmény belsejébe az ünnepélyes avatáskor egy időkapszulát is elhelyeztek, így talán sikerül az utókor számára is elég misztikussá tenni a kirándulóhelyet. A magyar piramishoz mindenképpen érdemes elzarándokolni, mivel gyönyörű tájon fekszik és szép időben a piramis mellől belátni az egész környéket. A kevésbé bátrak autóval is megközelíthetik az építményt az iszkaszentgyörgyi Cseresznyefa utcából. A keskeny dűlő végén egy tábla nélküli földutat találunk jobbra, amely közvetlenül a piramishoz vezet, csupán 40-50 métert kell gyalogolni. A google maps viszont körbe vezeti a kirándulókat a Piramida Kilátóponthoz, ez egy hosszabb, másfél kilométeres út az ellenkező irányba, amely félig a falun, félig pedig az erdőn vezet keresztül.

 További sztorikért látogass el a Facebook oldalunkra, szeretettel várunk!

 

 

 

4 komment
Címkék: piramis

A bejegyzés trackback címe:

https://csatangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr1615296902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr. trafik nomac 2019.11.10. 06:03:48

A felegyhazi sokkal nagyobb, szoval annyira ez az egyetlen.

Csatangoló 2019.11.10. 06:09:44

@dr. trafik nomac: Mi úgy tudjuk, hogy a Kiskunfélegyházi piramis egy épület, egy diszkónak épült eredetileg. Ez a piramis tömör kőből épült, s bár nincsenek benne sírkamrák, de mégis csak egy piramis :)

petimegmondja 2019.11.13. 08:41:42

@Csatangoló: A piramis, az piramis. Egyébként, ha már kőpiramis, akkor abból is van egy valahol a Balattonfelvidéken és egy a Pisiben is. Mindkettőnél a '70-es években jártam gyerekként, így pontos helyszínre nem emlékszem, viszont mindkettőt megszállottak építették évtizedek alatt, kőről-kőre...