Okkult tanok nyomában az egykori Madách birtokokon

2020. július 10. 09:56 - Csatangoló

Madách Imre és fia, Aladár nem csak a magyar irodalomban, hanem az asztaltáncoltatásban is jeleskedett.

2b0adbde-3971-4a5d-a004-397aff232321.JPEG

Az Ember tragédiájának zárósora Madácz Imre eredeti kézírásával, ahogy Alsósztregován, a Madách Múzeumban megjelenik. - saját fotó

„Mondottam ember: küzdj, és bízva bízzál!” – ki ne ismerné Madách Imre Ember tragédiájának zárósorait, amely akár egy mai motivációs, new age könyv lapjain is simán megjelenhetne. S talán nem is állunk annyira messze az igazságtól, ha belegondolunk, hogy a Madách família életében milyen fontos szerepet töltött be a spiritualizmus. Sajnos az iskolában ezt nem annyira tanítják a nebulóknak, holott az okkult tudományok és a szellemidézés tényleg mindennapos vendég volt híres írónk házában és még inkább fia, Aladár életében. Így érdemes felidézni a Madách család e kevésbé ismert, különleges oldalát, amit mi is megtettünk a csesztvei és alsósztregovai Madách múzeumok meglátogatása során.

Utunk először az egykori Madách kúriához vezetett Csesztvén, ahol rögtön a szemünkbe ötlött az Arany János látogatására emlékező tábla. Eszerint Arany Madách Imre halála előtt két évvel járt ebben az eldugott nógrádi faluban, s a két költőgéniusz talán a túlvilágról is beszélgethetett az árnyas csesztvei hársfák alatt, lévén, hogy Imre ekkor már nagyon beteg volt. Arany János – és különösen leánya, Juliska – ugyanis igencsak érdeklődött a spiritizmus iránt, amely a XIX. század közepétől meghódította a teljes magyar értelmiséget. Arany többször is beszámolt leveleiben asztaltáncoltató kísérleteiről, és rendszeresen olvasta a témában megjelenő hazai és külföldi cikkeket. Nem csoda, hogy a spiritizmus iránt betegségei miatt is igen fogékony Madáchcsal ebben is megtalálták a közös hangot. Köztudott, hogy az Ember tragédiájának írója egészen gyermekkora óta tüdő- és szívproblémákkal küzdött, s állapota felnőtt korában csak súlyosbodott. A folyamatos fájdalom és fulladási rohamok pedig a kor egyik legnagyobb okkult orvosának karjaiba kergették. Dr. Péczely Ignác ránézésre diagnosztizált és a szemírisz állapotából következtetett a páciensek betegségeire. De bármennyire is igyekezett homeopátiával, ráolvasással és a túlvilágról érkező jótanácsokkal orvosolni Madách bajait, Imre végül krónikus bajainak és egy hirtelen jött kanyarófertőzésnek következtében 1864-ben elhunyt. A fia, Madách Aladár pedig árván maradt.

Azt nem tudni, hogy Madách Imre mennyire befolyásolta fia spirituális fejlődését személy szerint, annyi bizonyos, hogy Aladár többször is szeretett volna felnőttként beszélni édesapja szellemével az asztaltáncoltatások alatt. A fiú egyébként 1848-ban született Csesztvén, pontosan abban az évben, amikor az újkori spiritizmus megjelent Amerikában: ekkor jutott nyilvánosságra ugyanis az első nevezetes spiritiszta jelenség, miszerint Hydesville-ben a Fox nővérek szellemek kopogtatás révén lelepleztek egy bűntényt. Madách Aladár pedig egész életében hű maradt születése különleges körülményeihez. Kisgyermekként Pestre került a „piaristákhoz“ tanulni, s ottani szállásadónőjének idős barátnője jelentette számára az első lépést az okkult tudományok felé, ugyanis Pacherné titkos követője volt a buddhizmusnak és a lélekvándorlásnak. Nem csoda, hogy hitt a szellemekben és a túlvilági lényekben. Erre a befolyásra pedig rátett egy lapáttal az, hogy apja alsósztregovai és csesztvei birtokán gyakran megfordultak a spiritualizmus iránt érdeklődő magyar értelmiségiek és a fent említett okkult orvos. Ki tudja miket hallott ki a tinédzser Aladár ezeken a vendégségeken a felnőttek beszélgetéseiből.

d598d63d-cad3-4946-8463-5aa3362945d1.JPEG

A csesztvei Madách kúria manapság múzeumként működik. - saját fotó

Itt persze nem szabad elfelejteni, hogy akkoriban a magyar dzsentrik és művészek körében ténylegesen toptéma volt a szellemvilág. 1850-ben egy Luis Berger nevű hannoveri német színész a pesti német színházban még egy nyilvános asztaltáncoltatást is bemutatott. A túlvilági jelenségek megtapasztalásának lehetősége valóságos mozgalmat indított el a korabeli értelmiség körében: Arany János, Madách Imre, Jókai Mór mellett a nemesek is foglalkoztak a kérdéssel, így például a Vay família, Vay Ödön és Adelma, akikben a kor legnagyobb médiumait tisztelték. A magyar Spiritiszta Egylet 1871-ben alakult meg egy Grünhut Adolf nevű orvos vezetésével, s később több lap is napvilágot látott a témában, például a Világosság című Madách Aladár szerkesztésében. Madách fia a jogi tanulmányai elvégeztével 1870–71-ben beutazta Nyugat-Európát és végül Londonban a Spiritualist Alliance tagja lett. Ezután visszavonult atyjának alsósztregovai kastélyába, amit Csesztve után mi is felkerestünk Szlovákiában. Ez volt az a hely ugyanis, ahol Aladár asztalt táncoltatott, elhunyt apja könyveit cserélgette ritka, okkult kiadványokra, ezen kívül pedig itt írta spirituális témájú tanulmányait, verseit. Állítólag még a feleségét is a szellemeknek köszönhette.

Fekete Mária ugyanis nem igen illett a tehetős birtokoshoz, hiszen egyszerű háztartási alkalmazottként dolgozott Madách Aladár gazdag rokonánál, Huszár Sándornál. A kimondottan szép, jóalakú nő ráadásul igencsak szeretett kártyázni olyannyira, hogy baráti körében csak Piatnik Máriának becézték. A házasságot senki nem értette, különösen a családtagok nem. Aladár viszont váltig állította, hogy egy spiritiszta szeánsz közben a médium súgta meg neki, hogy minél előbb házasodjon össze Fekete Máriával és az esküvőre jöjjenek a lány szülővárosába, Győrbe. Madách Aladár akkor már annyira hatása alatt állt az okkult tanoknak, hogy egy percig sem gondolkozott és cselekedett. Talán a szellem jótanácsát igazolja az a tény, hogy egyetlen gyermeküktől, Flórától származnak az egyedüli, még ma is élő Madách utódok, tehát tényleg ő biztosította a család vérvonalának fennmaradását.

A házaspár ma a Szlovákiához tartozó alsósztregovai Madách múzeum kertjében nyugszik a híres drámaíróval együtt egy 1934-ben felállított közös síremlékben. Azt nem tudni, hogy szellemeik visszajárnak-e kísérteni a szlovákiai kastélymúzeumba, amely Madách Imre életével és az Ember tragédiájával foglalkozik főként, és nem tér ki Aladárra vagy a spiritualizmusra. Annyi biztos, hogy a família tagjait nem hagyták az eredeti falusi Madách kriptában nyugodni, hanem exhumálták a maradványokat, és egy új, szoborral díszített modern síremlékbe helyezték a kastélykertben a költőóriás halálának 70-ik évfordulójára. A sírokból kiemelt érdekes tárgyakat – például egy kulcsot és használati eszközöket – a kastélymúzeumban állították ki. Ezen túl sajnos sem Csesztvén, sem pedig Sztregován nincs semmilyen utalás vagy tárgy, amely a család spirituális életét idézné fel.

Ha kíváncsi vagy a Csesztvén és Sztregován készült fotóinkra, illetve a síremlék pontos elhelyezkedésére, akkor kattints a Facebook oldalunkra!

 

2 komment
Címkék: külföld itthon

A bejegyzés trackback címe:

https://csatangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr8715993122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dan da Man 2020.07.11. 12:50:46

Hát... csalódtam. Ennél valamivel érdekesebbet vártam, de erről nem a blogíró tehet, hanem a téma és a realitás találkozása.

Mindenesetre köszönöm!