Az ország legkisebb Máriaszobrának csodái felkeltették a csalók és az állam figyelmét is. S mindez a fővárostól alig 30 km-re.

Máriabesnyő temploma 1929-ben - forrás: Fortepan 009

Misztikus gyógyulások, teljesített isteni fohászok – s mindez Budapesttől csupán pár tíz kilométerre. A keresztények hite szerint nem kell hát messzire utazunk, ha egy kis földöntúli segítségre van szükségünk, elég ellátogatni Máriabesnyőre, amely Magyarország egyik legjelentősebb zarándokhelye. Természetesen a hit mindenkinél személyes kérdés, de a Gödöllő szomszédságában fekvő templom és kolostor története mindenkinek tartogat meglepetéseket vallástól függetlenül.

A Gödöllői kastélyt és annak híres építtetőjét, gróf Grassalkovich Antalt nem kell senkinek bemutatni. Nos, a szomszédban fekvő Máriabesnyő is – amely egyébként manapság már Gödöllőhöz tartozik közigazgatásilag – neki köszönheti híres templomát. Történt ugyanis, hogy a gróf felesége megbetegedett (egyesek szerint baleset, mások szerint fertőzés okozhatta a súlyos bajt) és Grassalkovich megfogadta, hogyha szeretett neje felépül, akkor ő bizony kápolnát építtet Szűz Mária tiszteletére. Grassalkovich Antalné meggyógyult, és így 1759-ben a máriabesnyői, régi premontrei templommaradványok helyén hozzákezdtek a kistemplom felépítéséhez a loretói kegyhely mintájára. És ekkor történt az első csoda, ugyanis a fő építőmester, bizonyos Fidler János Gödöllőről, álmában különös üzenetet kapott: „a régi templom romjai között, ahol egykoron a főoltár állt, valamilyen szép tárgy vár rá, ha ásni kezd”. Fidler másnap nem sokáig késlekedett és ásás közben rá is akadt egy 11 cm magas, elefántcsontból készült Mária-szoborra, amely a szívét nyújtja bal kezével gyermekének. A kis műremek a középkorból származhatott és valószínűen az egykoron itt állt templomhoz tartozhatott, de az tényleg csodaszámba ment, hogy a templom pusztulása után is megmaradt épen a föld mélyén, és nem találták meg sem a papok, sem pedig haszonlesők. Grassalkovich gróf ezt a szobrot égi jelnek vette, ezért készíttetett egy ezüstházikót neki, metszett üveggel, amely máig megtekinthető Máriabesnyőn. A magyar Mária-kegyhelyet 1761. augusztus 15-én szentelték fel, az itt élő szerzetesek pedig már a templom építése közben, 1763-tól letelepedtek a szomszédságban. Ezután a gróf egy al- és egy felsőtemplomot is emelt az ide áradó zarándokok és hívek kiszolgálására. 

A kis kegyszobor egyébként több csodát is tett állítólag, így az egyház is elismerte, mint különleges szent tárgyat. Még írásban is feljegyezték például egy gödöllői mészáros csodával határos gyógyulását, aki a legenda szerint taglójával olyan szerencsétlenül vágott a karjára, hogy fél kezére megbénult. A mészáros viszont nem hagyta annyiban a dolgot, Besnyőre zarándokolt és ott könyörgött Máriának a gyógyulásért, amit meg is kapott még a templomban. A szobornak és a hozzá fűződő legendáknak köszönhető, hogy az elmúlt századokban Máriabesnyő népszerű zarándokhely lett, ahol tízezrek fordulnak meg Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisboldogasszony (szeptember 8.) alkalmával, pedig többször is megpróbálták hiteltelenné tenni.

A XX. század elején egy bizonyos egy bizonyos Schlemmer Edéné költözött Máriabesnyőre a férjével, és mézeskalács vállalkozásba fogott. A zarándokoknak köszönhetően biztos megélhetést biztosított számukra a sütögetés, ugyanakkor az asszony irigyen nézte a templomot és az ott lakó barátokat, amikor azok tetemes adományokat kaptak a búcsújáróktól. Schlemmerné fejében pedig pont az 1912-es zarándokesemény alkalmával megfogalmazódott a gondolat, hogy ő bizony szentté válik. Ebben az évben ugyanis különösen sokan érkeztek a településre, lévén, hogy az egykori loretói-mintára épült kegyhelyet felújították és egybenyitották a felsőtemplommal. Az asszonyság elhíresztelte, hogy a besnyői templomban vele is csoda történt, és Mária megtette őt Szent Antal gyógyító földi helytartójának. A hiszékeny beteg és bajban lévő emberek pedig elkezdtek áradni Besnyőre, hogy komoly pénzösszegekért cserébe igénybe vegyék Schlemmerné segítségét. Az ügy végül odáig fajult, és olyan sokakat megkárosított a csaló asszonyság, hogy még a fővárosi rendőrség is elkezdett nyomozni az ügyben. De mire fényt derítettek volna a csalásra, addigra Schlemmerné pénzzé tette minden vagyonát és férjével együtt odébb állt. Persze a történet nem tett jót a templom hírének sem, mert sokan elkezdtek kételkedni az ott történt csodákban is. Ezt pedig még tovább tetézte pár évtizeddel később a szocialista rendszer szokványos egyházellenessége, amikor is feloszlatták a szerzetesi rendeket, és komoly propagandát indítottak a csodás keresztény helyek ellen. A 60-as években például több cikket is született a máriabesnyői búcsújárás hiábavalóságáról, amelyekben próbálták racionális háttér magyarázatokkal elejét venni a további csodáknak és zarándoklatoknak. A rendszerváltás után azonban ismét népszerűvé vált Máriabesnyő a keresztények körében, de még annak is érdemes ellátogatnia, aki nem csak a csodában bízik...

Ha további sztorikat szeretnél olvasni, akkor csatlakozz a Facebook oldalunkhoz!