Szent Hedvignek 600 év után sikerült az „ördög ügyvédjét” legyőzni, de utána rögtön a Duna-kanyar védőszentje lett.

Szent Hedvig szobra Vácon - saját fotó

A Duna-kanyar Magyarország egyik leggyönyörűbb vidéke, amelyet meglepő módon egy lengyel szent vigyáz: Szent Hedvig, akinek az ünnepe pont július 18-án van. Mi igencsak meglepődtünk ezen a tényen Vácott a minap, amikor a fehér templom előtt megszemléltük Szent Hedvig szobrát. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy vajon mi köze a híres lengyel királynőnek a mi Dunánkhoz, és egyébként is hogyan lehet egy alig 25 évet élt fiatal leányból szent? A szentté avatás folyamata ugyanis nem túl egyszerű dolog, csodák és komoly pártfogók kellenek.

Amikor az ördög ügyvédje megvétózza a szentté avatást

De kezdjük rögtön az elején, vagyis annál, hogy a keresztény egyház hogyan és miért avat valakit szentté! Manapság több, mint 2500 szentet tisztelnek világszerte a keresztények. Többségük vértanúhalált halt a hitért, mások erkölcsös életükkel és csodáikkal érdemelték ki a szentté avatást. Általában mindegyikük igen fontos egy-egy közösség számára, így minden esetben külső érdekek is közrejátszanak a jelölésnél. Az avatás során a Vatikánban egy jogi perhez hasonló folyamatban vizsgálják meg a szentnek javasolt személy életét, tetteit, a hozzá kapcsolódó csodákat, és ezután a különböző vélemények és bizonyítékok figyelembevételével egy testület dönt a szentté nyilvánításról, ami pápai privilégium. Régen egyébként az „ördög ügyvédjének” hívták azt az egyházi személyt, aki kifogásokkal élt a szenteket illetően ezekben az avatási perekben. Állítólag Szent Hedvig szentté avatása is azért váratott magára majd 600 évet, mert a lengyel királynő ellenségei folyamatosan akadályozták azt. Megjegyzem, nem kis alap nélkül, lévén, hogy a fiatal lengyel királynő személye számos kritériumnak nem felelt meg.

Egy "elvált" asszony is lehet katolikus szent?

Először is Hedvig kétszer házasodott, anélkül, hogy megözvegyült volna, ami katolikusként szinte lehetetlen. Nagy Lajos magyar és lengyel király harmadik gyermekeként ugyanis négyévesen hozzáadták az osztrák Vilmos herceghez. A két kisgyermek évekig együtt nevelkedett Bécsben, s a két ország közötti szerződés értelmében és az egyház kötelékében valóban házasoknak számítottak. Amikor azonban Nagy Lajos fiúörökös híján elhunyt, Hedvignek tízévesen el kellett foglalnia a lengyel trónt, ekkor pedig kérőként bejelentkezett a szomszédos Litvánia fejedelme, Jagelló. Persze Hedvig vallásos életet élt, így először el sem tudta képzelni, hogy ismét házasságot kössön, amikor neki már volt egy férje. De a politikai itt is közbeszólt. A szent szék ugyanis érvénytelenítette Hedvig első frigyét arra hivatkozva, hogy a gyerekek azt soha nem hálták el. VI. Orbán pápa egyházi érdekek mentén döntött így, hiszen az új vőlegény, Jagelló Ulászló megkeresztelkedésével egy újabb állam csatlakozott a keresztény közösséghez. A legenda szerint egyébként a fiatalka királynő imái során az isteni felhatalmazást is megkapta az újabb házasságkötésre.

A lengyel pápa, aki teljesítette hazája kérését

Másodszor Szent Hedvig életében nem történt semmilyen különösebb csoda, bár a katolikus egyházért és a szegényekért ténylegesen sokat tett: litván vallási kollégiumot hozott létre, megalapította a krakkói egyetemen is a teológiai fakultánst, szívén viselte a betegek, árvák, szegények és elesettek sorsát, ékszereit és anyagi javait felajánlotta az elesettek és az egyház támogatására. A lengyelek máig egyfajta szegények jótevőjeként tisztelik a magyar származású királynőt, és amikor belehalt első gyermeke megszületésébe 25 évesen, akkor a krakkói Wawel-katedrális kriptája helyett a főoltár alá temették el, mert arra számítottak, hogy hamarosan szentté avatják. Erre viszont még sokáig kellett várni, annak ellenére, hogy a sírjánál állítólag sok csodás gyógyulás történt. Az osztrák udvar ugyanis az „ördög ügyvédjeinek” segítségével folyamatosan akadályozta Szent Hedvig szentté avatását, mert nehezményeztek rá a Vilmossal történt incidens miatt. A történet végére végül 1999-ben II. János Pál tett pontot, aki engedett honfitársai kérésének és hivatalosan is szentté avatta a királynőt.

A magyar-lengyel barátság jegyében Szent Hedvig védi a Duna-kanyart

De az még továbbra sem tiszta, hogy a lengyelek szent királynője hogyan védelmezheti a mi Duna-kanyarunkat? Állítólag egy-egy szenthez nemzetiségtől függetlenül bárki imádkozhat és a városok, térségek, országok is kérhetik bármelyikük jóindulatát és védelmét. A védőszent kiválasztására ugyanis nincs semmilyen egyházi kánon. Általában a földrajzi helyek olyan szentet kérnek fel patrónusként, aki ott született vagy ott halt meg, így kötődik az adott helyszínhez. Mivel Hedvig a hagyomány szerint Visegrádon látta meg a napvilágot, így ebből a szempontból jó ötlet, hogy ő legyen a Duna-kanyar védőszentje. Ráadásul a híres magyar-lengyel barátság jegyében a két nemzet szereti a közös történelmi múltat és hagyományokat feleleveníteni, amelyet Hedvig alakja szimbolizál a leginkább. Az pedig egy újabb gesztus magyar részről a lengyelek irányába, hogy 2006-ban egyik imádott királynőjüket, Szent Hedviget választottuk a Duna-kanyar védőszentjének.

Ha tetszett a sztori, akkor csatlakozz a Facebook oldalunkhoz, ahol további érdekes történetek várnak rád.