Nem vezet sehová, keskeny és alacsony. Vajon ki és miért építette a városligeti Árva-hidat?
Vajon van olyan ember, akinek a Városligetben sétálva soha nem jutott még eszébe, hogy vajon hová vezethetett egykor a ma már partravetett Árva-híd? A Szépművészeti múzeum és a Gundel étterem szomszédságában álldogáló rövidke építmény nem ér el a tó partjáig és a hasa olyan alacsonyan húzódik a föld felett, hogy ott még egy gyermek sem tudna kiegyenesített derékkal átsétálni. Akkor vajon miért épült ez a jól láthatóan igényes kivitelezésű alkalmatosság?
Hogy megtaláljuk a sztorit a hídhoz vezető út végén, ahhoz vissza kell utaznunk az időben egészen 1896-ig, a Millenniumi ünnepségek idejéig. Ekkor készült el a világ második- és a kontinens első földalatti vasútja, alig 21 hónap alatt. Az akkori „Millenniumi vasút” egy részére ma már rá sem ismernénk, hiszen akkoriban a mai Hősök tere után egészen más irányt vettek a vágányok, és a kocsik is a felszínen haladtak tovább a végállomás felé. A sínpár a mai Gundel (1910-ig Wampetics) étterem előtt ketté ágazott, és egyik irányban a mai MÁV kórház helyén álló kocsiszínbe futott, míg másik ága az állatkert előtt haladt tovább. Ezen a szakaszon összesen két állomás került kialakításra, az egyik az Állatkert, míg a másik a Széchenyi- (akkor Artézi) fürdő mellett, végállomás gyanánt. Mivel – ahogy már említettük – a sínek itt a felszín felett futottak, így szükség volt azok fizikai (kerítéssel történő) elzárására a gyalogosok elől.
Persze a liget és az Állatkert között húzódó elzárt pályán szükséges volt valamilyen átjárásra, így két gyaloghidat építettek felette, egyet fémből, egyet pedig vasbetonból. Ez utóbbi az Árva-híd, mely egyben az ország első vasbetonból készült alkalmatossága volt.
A kicsit több, mint 10 méter hosszú híd Brüggerman György tervei alapján épült, és két méter széles közlekedő részt alakítottak ki rajta. A másik, már említett híd egyébként az Állatkert Állomás két peronja között bonyolította a forgalmat, így az kevésbé volt széles. A pálya vonalvezetése és vele együtt a két híd egészen az 1970-es évekig változatlan maradt, akkor azonban a vasút meghosszabítása mellett döntöttek.
Egészen pontosan 1970 november végén vált véglegessé, hogy a Mexikói úton egy új csomópontot alakítanak ki, ahol a „kis földalatti” (az előző rendszerben eleinte földalattinak hívták az akkor épült Metró-vonalakat, és azokra inkább voltak büszkék, mint a „kis” testvérre, innen a név) egy villamos járattal és sok busszal fog találkozni. Persze a kor metróépítési lázában elképzelhetetlen volt, hogy az új, nagyjából kilencven fokban elfordított vonalvezetés a föld felett haladjon, ráadásul nem lett volna sokkal kisebb munka a kialakítása sem. A kocsikat ugyanis a föld alatti, magas peronos rendszerre alakították ki, így vagy igen magas peronokat kellett volna kialakítani (mint a Pillangó utca környékén) vagy a síneket kellett volna igen mélyre süllyeszteni. Ez utóbbi magyarázza meg azt a kérdést, hogy az Árva híd miért ennyire alacsony: a sín azon a szakaszon eredetileg jóval mélyebben futott, mint a mostani út.
A korábbi vonal lebontása egyébként párhuzamosan haladt az új szakasz építésével, így 1973 májusára a föld feletti sínek és a fémhíd is eltűnt az állatkert elől. A vasbetonhíd azonban olyan ipartörténeti értékkel bírt (és olyan drága lett volna az elbontása), hogy végül a helyén maradhatott. Mivel az addig a ligetben rendezett Nemzetközi Vásár is ebben az évben költözött a Kőbányai Vásárvárosba, így a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága pályázatot írt ki a terület rendezésére és közparkká (vissza)alakítására. A győztes pályázatban a híd is szerepelt, sőt annak felújítását is elvállalta a nyertes.
Ha tetszett a cikk, akkor gyere és csatlakozz a Facebook oldalunkhoz, ahol további titokzatos helyek várnak rád.
