Az utolsó magyar királyság az elsüllyedt rét partján

2020. június 02. 17:27 - Csatangoló

Átok szülte a palóc Balatont, amely a XX. század magyar művészeinek titkos búvóhelyévé vált.

bankito1.jpgBánki-tó iés a szabadtéri színpad idén májusban  - saját fotó

A fővárostól csupán 60 km-re helyezkedik el Bánk, amely ugyan csak pár száz lakossal dicsekedhet, de itt van az ország egyik legszebb fekvésű tava, a Bánki-tó. Különleges titok övezi a hegyi tengerszemeket idéző tó keletkezését, ráadásul a XX. század második felében itt működött az akkori szocialista Magyarország egyetlen önálló mini-királysága. Úgyhogy most késő tavasszal felkerekedtünk, hogy megfejtsük Bánk titkait, és megjárjuk Pipecland egykori földjét. Az már csak tovább fokozza a hely érdekességét, hogy a tó vize fürödhető, nyaranta akár 25 fokra is felmelegszik, és a partján egy retró vízi színpad várja az idelátogatókat. Büfékben, ilyen-olyan színvonalú szállodákban sincs hiány, hiszen a hely szépségét és a benne rejlő idegenforgalmi lehetőségeket már több évtizeddel ezelőtt meglátták az élelmes vállalkozók. Pedig a tó története nem indult egyszerűen.

bankito2.jpgA Bánki-tó és az őt tápláló patakok torkolata - saját fotó 

A helybeliek körében szomorú, titokzatos mese jár szájról-szájra egy szegény asszonyról, akinek a rétjét pont a tó helyén elnyelte a föld. Történt ugyanis sok-sok évvel ezelőtt, hogy egy módos bánki gazda szemet vetett a szegény parasztasszony legelőjére a nógrádi dombok között. Jól lehetett volna használni a dús füvű rétet jószágtartásra, hiszen volt élelem bőven és a Lókos-patak jóvoltából tiszta vizet is találhattak az állatok. Igen ám, de a szegény asszonynak ez a rét volt az egyetlen értéke, és nem szívesen vált volna meg tőle. A módos gazdag ember azonban nem sokat várt, hanem egyszerűen elperelte a földdarabot az asszonytól. Szegény pára mérgében nem sokat tudott tenni, csak megátkozta a rétet: „Süllyedjen el mindenestől!” Az átok megfogant - mint mindig a mesében - a rétet elnyelte a föld, a helyén forrásvíz tört fel, és a dombok ölében tó született. Ez lett a Bánki-tó, amelynek mélyén egykoron valóban bővízű hőforrások fakadtak. Állítólag egy-két évszázaddal ezelőtt még olyan bőséges volt a hozamuk, hogy a tó jege még a legkeményebb teleken sem fagyott be. Máskor pedig metángáz szabadult fel a forrásokból, amit telente a halászok a léken keresztül meggyújtottak, és csengő pengőért cserébe ezzel a fura látványossággal szórakoztatták az éppen arra járó úri társaságot.

 Manapság már nem sokat érzékelni az egykori forrásokból, mivel a tó régi mélysége elveszett. A tavat ugyanis a környező patakok hordaléka lassan feltölti, és az iszap elnyel szinte mindent. A vízminőség is többször megromlott az elmúlt évtizedekben és elszaporodtak a zöld, illetve kék algák olyannyira, hogy már fürödni sem lehetett a tóban. Ezt a folyamatot persze nem nézhette tétlenül a falu, így a 2000-es években különleges, napenergiával működő vízforgató berendezést telepítettek a tó közepébe. Az állandó mozgásnak köszönhetően bizonyos algafajok visszaszorultak a tóban, és gyorsabb lett a víztömeg természetes öntisztuló folyamata is. Idén késő tavasszal, amikor ott jártunk, nekünk elég zöldesnek tűnt a tó vize, nagyon hasonlított a Balaton cseppjeire, nem hiába hívják a tavat a nógrádiak palóc Balatonnak. Az a bizonyos napelemes víztisztító rendszer pedig büszkén trónol a tó közepén a víziszínpaddal és a nézőtérrel szemben, mi először azt hittük, hogy a szerkezetet a nyár esti előadásokon használják fénytechnika gyanánt. Bánkon ugyanis gyakran rendeznek fesztiválokat és előadásokat, amelyekre több ezer vendég érkezik ide nyaranta.

 bankito3.jpgA Bánki-tó iközepén, a távolban ma is látható a vízforgató rendszer

A vendéglátás hagyománya persze nem újkeletű a faluban, például a XX. században itt székelt az ország leghíresebb gyermektábora, alias Pipecland. S hogy mi is volt tulajdonképpen ez a fura nevű miniállam, amelyre Mácsai Pál színésztől kezdve Ráday Mihály városvédőn keresztül egészen a Fischer testvérekig számtalan fővárosi művész és tudós emlékszik meleg szívvel? Egy igazi különlegesség gyerekeknek, ahol szépet és jót tanulhattak politikai csatározásoktól mentesen egy kedves pedagógustól, Leveleki Esztertől. A hölgy szobra egyébként a stranddal szemközti tóparton ma is látható. De térjünk vissza Pipecland-hez, ahol a legfiatalabb gyermek táborozó volt a király még bilin trónolva, és ahol a gyerekek és tanáraik egyenjogú társadalmat alkottak saját törvényekkel, előadásokkal, játékokkal. Az egész kezdeményezést az 1920-ban született Eszter néni találta ki, aki 1940-1978 között több nemzedéknyi gyermeket látott vendégül nyaranta a Bánki-tónál. Az 4-14 év közötti ifjú vendégek általában több hónapra érkeztek a tóhoz nyaranta, ahol 20-35 fős csoportban töltötték el a vakációt. Pipeclanden, a polgári demokratikus királyságban meg volt mindenkinek a feladata: az óvodás-kisiskolások voltak a „bocsok”, a kiskamaszok a „kamarások”, a nagykamaszok a „medvék” és a kislányok korfüggetlenül „boszikként” tevékenykedtek. Volt saját indulójuk, zászlójuk és Anna-báljuk, csak úgy, mint a felnőtteknek. Persze akkoriban a szocialista vezetés nem nézte jó szemmel az önálló kis államot, így nagy támogatást nem adtak Leveleki Eszternek, sőt a kommunista erkölcsi nevelésre alkalmatlan pedagógusnak nyilvánították.

 pipecland168ora37szam2004.jpgPipecland egykori székhelye - forrás: Arcanum Digitális Tudománytár (168óra - 37-es szám, 2004)

levelekieszter168ora37szam2004.jpgLeveleki Eszter pedagógus, forrás: Arcanum Digitális Tudománytár (168óra - 37-es szám, 2004)

Ha tetszett a Bánki-tó sztorija, akkor csatlakozz a Titokvadász Facebook oldalához, ahol további érdekességek várnak rád!

Szólj hozzá!
Címkék: itthon

A bejegyzés trackback címe:

https://csatangolo.blog.hu/api/trackback/id/tr6315736362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.