Állítólag Rapsonné várának mélye kincseket rejt, ez pedig igazi kalandorlázat váltott ki az elmúlt századokban.
Rapsonné vára manapság - forrás: wikipedia
A XX. században és előtte is sok-sok kincsvadász túrta fel Rapsonné várát a parajdi sóvidéken, mert nem hitték, hogy a tündéri nemesasszony története csupán legenda és nem valóság. S bár aranyat-ezüstöt nem igen találtak, de gazdagabbak lehettek néhány érdekes regével és csodás látnivalókkal. Mi is megpróbáltuk hát megfejteni Rapsonné titkát, aki megihlette Jókait, Mikszáthot és Áprily Lajost egyaránt, és évszázadok óta lázban tartja a kincskeresőket a környéken.
Vegyük sorra először a tényeket! Parajd és Szováta fölé magasodik Rapsonné vára, illetve az egykoron annak helyet adó hegyorom, amely manapság inkább már csak egy bozótos kiemelkedés. Ugyanakkor az bizonyos, hogy tényleg állt itt egy helyőrségi vár a középkorban és talán már előtte is. Ferenczi István 1977-ben írt egy történelmi tanulmányt a Rapsonról, amelyben részletesen elemezte az itt található várat, illetve annak romos maradványait. Ezek alapján a két fő részből álló várépület falai helyben kitermelt, faragatlan, lávatömbökből épültek mésszel ragasztva 1,8-1,9 m vastagon. A központi részt a környező hegygerinceken és lejtőkön további erőd-falak és árkok védték az ellenségtől. Az itt talált tárgyi emlékek (néhány cseréptöredék) egyrészt az i.e. 1. és i. sz. 1 századból valók, a későbbiek pedig a középkorból az 1000-1300-as évekből. Ezek rámutattak arra is, hogy valószínűen a várat nem lakták rendszeresen, csak háborús veszedelemkor jöhettek fel ide a környék fegyverforgató férfijai, és ilyenkor sátrakban és faházakban húzhatták meg magukat, mivel erre a célra szolgáló nagyobb kőépület nem volt az erődítményben. A várnak őr funkciója is lehetett, azaz jelzőtüzet gyújtottak rajta veszély esetén, amivel a környező váraknak (Firtos és Tartod) üzentek. Ezzel pedig már át is léptünk a legendák és a mesék világába, ugyanis a Rapsonné regék egyike pont az őrtüzek jelenségének állít emléket.
A környéken ugyanis úgy tartják, hogy Rapson, Firtos és Tartod várát három nővér uralta, akik nemcsak csodálatosan szépek voltak, de tündéri képességekkel is rendelkeztek. Legalábbis az itt lakó emberek ezt hitték róluk, hiszen a három testvér minden este egyidőben gyújtott gyertyát a három várban, egymástól függetlenül. Rapsonnéhoz ráadásul más csodás történetek is fűződnek. Először is a helybéliek el sem tudták képzelni, hogy miként építhette olyan nehéz földrajzi körülmények közé a várát, így elterjedt a szóbeszéd, hogy a várfalakat nem emberi kéz rakta, hanem a köveket egy koldus és egy macska segítségével hordták fel a hegyre. Ráadásul ez a gyönyörűséges tündérasszony oly fifikás volt, hogy még az ördög eszén is túljárt. Történt ugyanis, hogy Kolozsvár felé egy jól járható utat szeretett volna építeni Rapsonné, amelyen gyorsan elérhet a misékre. Ebben pedig az ördög segítségét kérte, aki egy hegy aranyért és egy völgy ezüstért el is vállalta a munkát. Ez az ördögút pedig oly jól sikerült, hogy Rapsonné bizony egy szempillantás alatt megjárta az igencsak hosszú távot Kolozsvárig, az ott imádkozó gyülekezet meglepetésére. Egy napon azonban a pokol királya eljött, hogy behajtsa az adósságot. Rapsonné viszont kinyitotta a kezét, és az ujja hegyére tett egy aranyat, a tenyere mélyébe pedig egy ezüst tallért, ezt szánta az ördögnek fizetségnek. A környéken lakók máig nevetve mesélik a tündérasszony furfangos történetét, amelyből viszont a kincskeresők csak annyit szűrnek le, hogy ha az ördög nem vitte el az aranyat-ezüstöt, akkor a kincs még mindig ott lehet valahol a vár titkos kamráiban.
Rapsonné vára a XX. század elején - Forrás: ADT - Földrajzi közlemények 1909
A néprajzi regék és legendák mellett ugyanis szilárdan tartja magát a helybéliek között az a hiedelem is, hogy a vár egykori kincsei még ma is ott rejtőznek a hegy gyomrában, különböző üregekben. Állítólag egy katona mesélte a XIX. században, hogy az apja látta és fosztogatta ezeket a kamrákat, amelyből összesen három volt. Az elsőben csupa aranyneműt találtak, a második ezüsttel, a harmadik pedig réztárgyakkal volt tele. Mások szerint a kincseskamrák csak Szent György éjszakáján nyílnak meg azon szerencséseknek, akik ismerik az ajtónyitó varázsigét. Manapság elég hihetetlennek tűnnek ezek a történetek, de a XX. század elején, különösen Trianon után, rengeteg kincsvadász ásott a Rapsonné várának helyet adó hegyen, hogy megtalálják a gazdagságot, mert úgy vélték, hogy a legendáknak ténylegesen van valamennyi valóságalapja. Kincset sajnos senki nem fedezett fel, viszont az egykori romokat és falakat igencsak megrongálták vájataikkal, így a történészek már csak töredékes cserépdarabokat találtak az egykori vár környékén. Manapság már nem igen van olyan vállalkozó kedvű turista, aki kockáztatná a bírságot, és neki állna ásni, jobb is ha inkább mindenki a hegyről feltáruló sóvidék látképében gyönyörködik.
Szükséged van online tartalomra a munkád során vagy hobbi szinten? Kíváncsi vagy egy márka, turisztikai látnivaló vagy tárgy hiteles történetére? A nagy sztorit keresed? Írj nekünk a Facebookon és mi kiderítjük, megfejtjük, megírjuk.
