Holland élményeket idéző rengeteg bicaj, kísértetjárta sötét múzeum, tökéletes állapotban fennmaradt gótikus vár és egy arisztokrata gardróbtitkokat leleplező kastély. Mindez Gyulán, amelyet sokan csak a fürdőjéről ismernek, holott sokkal érdekesebb, mint egy csobogókkal teli wellness-paradicsom.

Nemrégiben ünnepeltük a házassági évfordulónkat a férjemmel, így elutaztunk pár napra kettesben. Gyulán még soha nem jártunk, így esett a választás a békés kisvárosra. Nem is dönthettünk volna jobban! Bár az utazás nem rövid Budapest környékéről, mindenképpen megéri ellátogatni ide még akkor is, ha hozzánk hasonlóan valaki nincs oda a gyógyfürdőkért. Csak néhány dolog, ami rögtön érdekessé teszi Gyulát! 

Hollandiát idéző bringamennyiség és romantikus Szajna part

Gyula igazi európai kisváros rengeteg kerékpárral és jól kiépített bringautakkal, a helyiek és a turisták zöme is két keréken közlekedik. A boltok, látnivalók, éttermek előtt pedig szép rendben állnak a biciklitárolók. Bizonyára ennek köszönhetően dugót és sok autót nem nagyon láttunk a városban! Viszont péntek reggel annál több iskolába igyekvő diákot és munkába kerekező helyi lakost. Ez nagyon tetszett, csakúgy, mint a vízsugarakkal megbolondított Köröspart, azaz Élővíz-csatorna, amely bizony olyan festői, mintha csak a Szanja partot látnánk miniben.

A zöld posztós ajtó titka

Gyulán természetesen kötelező látnivaló Közép-Kelet Európa egyetlen épségben megmaradt síkvidéki, gótikus téglavára, amelyben a legérdekesebb rész a borzongató kínzó és kivégzőeszköz bemutatója. Szemben a várral áll az Almásy-kastély, amely az elmúlt évek egyik legélvezetesebb kiállításával lepett meg. A tárlat a letűnt századok hétköznapi életét idézi fel, fő erőssége, hogy szinte mindent eredeti tárgyakkal illusztrál.  A séta a személyzet részlegén indul, amely teljesen korhűen lett berendezve. Ezt a részt egy zöldposztós ajtó választotta el az urak világától, amely nemcsak a zajokat és a szagokat zárta el, de egyfajta határként húzódott a két eltérő társadalmi réteg között. Az ajtón átlépve eljutunk az urak helyiségeibe, amelyek egyenként egy-egy hétköznapi tevékenységnek lettek szentelve: van itt pipereszoba eredeti szappannal és kipróbálható parfümökkel, gardrób kesztyűgomboló tűvel és XIX. századi ruhákkal, utazóbőröndök útlevelekkel és szarvasbőr takaróval, házinevelde gyereknevelési (fenyítési?) módszerekkel, ebédlő eredeti tálalással, háló valódi ágyneműkkel és még sok egyéb érdekesség.

A híres gyulai kísértet

Még utazás előtt olvastam a neten a híres gyulai kísértetről, amely állítólag a Ladics ház látogatóit ijesztgeti időről-időre. Bár mi ottjártunkkor semmilyen paranormális jelenséget nem észleltünk, az tény, hogy a múlt századi polgárság életét bemutató kiállítás sötét bútoraival, dohos szagával önmagában is elég komor hangulatú. A múzeumot a gyulai Ladics család egykori házában alakították ki és tulajdonképpen a polgári dinasztia évtizedek alatt felhalmozott vagyonát, bútorait, használati tárgyait mutatja be eredeti környezetben. Bár a Ladics ősök még elég sikeresek voltak anyagilag is, a XX. század 70-es éveire az utódok olyannyira elszegényedtek, hogy a teljes örökségüket felajánlották Gyula város számára életjáradék fejében. Így született meg a múzeum, amit mindenképpen érdemes megnézni, különösen, ha szeretjük a borzongató kiállításokat.

Himnusz egy nemzetért

Köztudott, hogy a nemzeti Himnuszunk zeneszerzője Erkel Ferenc is Gyulán született, egy híres gyulai tanító- és kántorcsalád sarjaként. Bár a szülőházában kialakított múzeum kívül esik a belvároson, mindenképpen érdemes ide is elsétálni, mert a kiállítás igazán magával ragadja a látogatókat. Az eredeti vidéki tanítószoba és segédtanári lakás mellett számos érdekességet is bemutatnak Erkel Ferencről és a Himnuszról. Nekem legjobban az interakítv himnusz-program tetszett, benne az Európai Unió összes ilyen jellegű zenéjével, szöveggel és történettel egyaránt. A kertben pedig Erkel nagysikerű budapesti előadásainak plakátreprói láthatóak egy mini-panoptikum kíséretében, mely a szórakozni induló családok öltözetét mutatja be az aranykor évtizedeiben honos divat szerint.

Százéves sütemény a tányéron

Természetesen Gyula sincs híján finom ételeknek és italoknak, a belvárosban számtalan étterem és bisztró kínálatából választhatunk, meglepően jutányos áron. Az egyik legjobb ár-érték arányú hely a városban a Komló hotel étterme, ahol isteni a bográcsgulyás és a kukoricás bundázott csirke. Ne hagyjuk ki a Százéves Cukrászda sütijeit sem, mert itt nemcsak az ízlelőbimbóink lakhatnak jól, hanem a szemünk is, hiszen a létesítmény híven őrzi eredeti berendezésével is az elmúlt századok hangulatát. Állítólag ez az ország második legidősebb, működő cukrászdája.

 Vizes élmények és szuvenírhiány

Bár mi a gyulai gyógy- és wellnessfürdőt kihagytuk, sok család és turista bizony pont emiatt érkezik üdülni a városba. Az Almásy-kastély egykori kertje manapság óriási strandként üzemel nyáron, míg télen a gyógykezeléseket is nyújtó fedett fürdőben, valamint a modern élménykomplexumban, az Aquapalotában áztathatjuk magunkat. A városka egyetlen hiányossága talán az, hogy sehol sem lehet kifejezetten gyulai szuvenírt vásárolni, kizárólag a kastély shopjában és egy-két játékboltban. Pedig a rengeteg kül- és belföldi turista láttán minden bizonnyal szépen megélnének a helyi mütyürökre, gyulai kolbászra, házi pálinkás lekvárra, hűtőmágnesre szakosodott kis ajándékboltok is. Talán szebb látványt nyújtanának a sétálóutcában, mint a second hand shopok, kínai üzletek és órásboltok.