Hamburg helyett egy eldugott nógrádi faluban épült meg Európa egyik legkülönlegesebb sztúpája.

A becskei sztúpa - saját fotó

A fővárostól csupán egyórányira bújik meg egy pici nógrádi faluban az öreg kontinens egyik legkülönlegesebb buddhista sztúpája. Állítólag az odalátogatók kívánságai teljesülnek, legyen szó hívőről avagy kétkedőről, és különösen igaz ez akkor, ha valaki másra vonatkozik ez a jókívánság. Mi is felkaptattunk hát a becskei Csiga-hegyre, hogy a saját szemünkkel lássuk a megvilágosodás sztúpáját, és kiderítsük, hogy miként került erre az eldugott helyre egy ilyen fontos építmény.

 A sztúpa – amelyekből egyébként kis hazánkban immár 5 található – egyike a legrégebbi vallási építménytípusoknak. A legenda szerint Buddhát halála után elhamvasztották és nyolc egyszerű földhalomba temették relikviái kíséretében. Az eltelt évszázadok alatt a kis földhalmokból impozáns, szakrális építmények lettek, amelyek minden időkben a szeretetet és a békét hivatottak képviselni. A sztúpák öt fontos összetevőből állnak, amelyek az alapelemeket (föld, víz, tűz, levegő és űr) szimbolizálják: így szinte minden sztúpát egy négyszögletes alapra épülő félgömb jellemez, amely egy kúpos csúcsban végződik, és soha nem hiányzik a sarló és a korong sem. Az újonnan készülő sztúpákba általában vallási ereklyéket, buddha szobrocskákat építenek be, amelyek biztosítják a szakrális jelleget. A legöregebb sztúpa az indiai Sarnath-ban található, amelyet még Ashoka, Mauryan királya épített olyan 500 körül. S mi magyarok is rekorderek vagyunk, ugyanis az öreg kontinens legnagyobb sztúpája Zalaszántón helyezkedik el.

A buddhisták szerint a sztúpák pozitívan hatnak mindazokra, akik megpillantják őket, és még a hitetlenek is elérhetik közelükben a tudatosság tiszta pillanatait. A világegyetem harmóniáját szimbolizáló buddhista sztúpa ereje állítólag áthatja és lenyugtatja a tájat, békét és szeretetet teremt, szerencsét hoz, védelmezi a környezetét, a jó szándékú emberek kívánságát pedig beteljesíti. Ezt tartják a becskei sztúpáról is, amely még annak ellenére is igen látványos volt, hogy ottjártunkkor éppen felújították. Ez a sztúpa egyébként a buddhizmus három nagy irányzatából, a főleg Tibetben, Bhutánban és Nepálban fennmaradt Gyémánt Úthoz tartozik, és a kilenc méter magas, fehérre festett négyszögletes alapú építmény Buddha 35 éves korában elért megvilágosodását jelképezi. A tájékoztató tábla kiírása szerint a sztúpát a jobb kezünk irányába kell háromszor körbejárni, és közben megfogalmazni a jó kívánságokat, jó szándékunkat. Bennünket leginkább az izgatott, hogy miként kerülhetett egy ilyen fontos sztúpa egy ilyen kis eldugott faluba, mint Becske. A település ugyanis távol van minden főútvonaltól és azon kívül, hogy a határában ered a Galga-folyó, semmit sem tudni róla. Mint kiderült, a sztúpa megépülését a sors véletlenjei is támogatták, amit sokan inkább csodának, mint szerencsének tartanak.

Az építményt ugyanis tekintélyes mivoltához méltóan először egy jóval jelentősebb helyre, a német Hamburg városába szánták. Igen ám, de a város vezetése az utolsó pillanatban visszavonta a közterületre vonatkozó építési engedélyt, így új helyszínt kellett keresni a sztúpának. Ekkor került képbe a magyar Gyémánt út buddhista közösség, akik egyébként már a kilencvenes évek vége óta rendszeresen táboroztak Becskén, ahol egy kis földarabot is szereztek maguknak. Állítólag a korábban ide látogató Serab Gyalcen rinpocse jelölte ki végül a becskei Csiga-hegyet megfelelő helyszínként, és ő felügyelte a sztúpa építését is. Az Ázsiában is igen tisztelt rinpocse - aki csak az együttérzés áramához kapcsolódó mantrából már bő egymilliárdot mondott el – Hamburgban és otthon Nepálban végezte a munka legjelentősebb részét: a belső kamrákat kitöltő kegytárgyak - szobrok, Buddha-formák, virágok, mantratekercsek és egyéb, vallásilag értékes tárgyak - elkészítését, kiválasztását és beszentelését. Végül 2008-ban sok-sok önkéntes és tapasztalt német szakmunkások részvételével felhúzták a sztúpát, amit szeptember 15-én egy háromórás szertartás keretében felavattak. A visszaemlékezések szerint az ott megjelent külsős kíváncsiskodók szinte semmit nem jegyeztek meg a vallási szertartásból, így a buddhista titkok rejtve maradtak.

Azok, akik személyesen szeretnék meglátogatni a helyet, megtehetik azt, hiszen a sztúpa nincs elzárva a nagyközönségtől és belépődíjat sem kell fizetni. Autóval a Csiga-hegy lábáig lehet elmenni, onnan pedig egy alig száz méteres kaptató vár a látogatókra. Érdemes felmászni a sztúpához, ugyanis a jókívánságok elmormolása mellett a dombtetőn csodálatos látványban lesz részünk, hiszen feltárul a dimbes-dombos Galgavidék egyik legszebb része. Ha pedig ott járunk, akkor nézzük meg a sztúpához vezető út torkolatánál Becske épen maradt, középkori kis kőhidját és a helyi templomot is, amelyek festőivé varázsolják a kis falu központját.

Csatlakozz a Titokvadász Facebook oldalához, ahol további titkok, érdekességek várnak belföldről és a nagyvilágból!