Somoskő várában bimbózott ki Balassi Bálint és Losonczy Anna szerelme, ami sokkal inkább a testiségről szólt, mint az érzelmekről.
Somoskő vára a magyar oldal felől - előtérben a Petőfi kunyhó - saját fotó
Egy igazi, mai, modern szerelemnek adott otthont Somoskő vára a XVI. században, ahol egy dúsgazdag, ám haszonleső szépasszony és egy daliás, szépszavú, de szegény költő talált egymásra fülledt erotikában. Losonczy Anna és Balassi Bálint testiségen alapuló szerelme már önmagában is érdekes, de a környezet, a titokzatos Somoskő vár, még izgalmasabbá teszi. Hiszen ez egy olyan vár, amely jelenleg is két ország határán fekszik: míg Somoskő (a Somoskőújfalu melletti ófalu) Magyarországon található, a várhoz kaptató lépcsők egyik fokán hirtelen Szlovákiában találja magát a turista. Mindemellett a szlovák oldalon a vár alatt pár méterrel fekszik a bazaltorgona, amely európai különlegességnek számít, lévén, hogy az öreg kontinens nem igen van eleresztve ilyen kővé dermedt bazaltfolyamokkal. Legendás Somoskő várának születése is, mert állítólag pont azon a helyen épült, ahol a muhi csatából menekülő IV. Béla király kíséretével megpihent, és miután meggyőződött a sziklabérc jó védhetőségéről, ígéretet tett az itt élőknek, hogy a csúcsra kővárat építtet. Az erődítmény el is készült, részben a fent említett bazaltorgona köveit felhasználva, és a tulajdonos Kacsics nemzetség birtokait védte a szomszédos várakkal együtt. Végül a XVI. századra több tulajváltás után a Losonczy családhoz került, akik egyik kedvenc otthonukként tekintettek Somoskőre és a falu fölé tornyosuló erődre. A vár ablakaiból és falairól manapság is csodálatos a kilátás mind a magyar Salgótarján-környéki vidékre, mind pedig Szlovákiára.
Nem meglepő, hogy a vár egyik leghíresebb lakója, Losonczy Anna már gyermekkorában imádta a környéket és a várat, a regék szerint már ekkor, kislánykorában gyerekszerelembe esett az apjával sűrűn idelátogató Balassi Bálinttal, de erről az ifjúkori románcról nem igen maradt fenn írásos bizonyíték. Később a két gyermek élete külön utakon haladt. A Bálinttól 4 évvel idősebb Anna apja tetemes uradalmának örököse lett, pedig abban a korban ritkán sikerült „fiúsítani” a lánygyermekeket. Gazdag örökösnőként pedig hozzáadták egy méltó férjhez, Ungnád Kristóf horvát bánhoz. Két leánygyermekük is született, akik közül egyik a XVI. században dúló pestisjárványnak esett áldozatul. Ezután a szomorú feleség nem sokat törődött idősödő férjével, sokkal inkább kedvelte a magányos hosszú sétákat az északi Somoskőn, ahol boldog gyermekkorát töltötte. Állítólag férfias keménységgel, határozottan vezette ottani birtokait, és védte a várakat mindenféle támadástól. Az irodalmárok sokat vitatkoznak azon, hogy Balassi és Anna mikor és milyen körülmények között találkoztak felnőttként újra, de a legtöbben úgy vélik, hogy 1578-ban Pozsonyban találhattak egymásra, amikor a szépasszony bizony már férjét is nélkülözte annak csúzos nyavajái miatt, és elhunyt gyermekét gyászolta.
Az azonban bizonyos, hogy a véletlen találkozás után Losonczy Anna és Balassi Bálint között valódi, erotikus, túlfűtött szerelem szövődött, amelynek színhelye a kies vidéken fekvő, országközponttól távol eső Somoskő vára lett. A Balassi által megénekelt Anna-versekben számos pajzán utalás található, illetve a költő - saját bevallása szerint - akkoriban igencsak vehemens életet élt: nem csak Anna bűvölte el, de szerelme távollétében gyakran szaladgált más szoknyák után is. Losonczy Anna viszont ezt nem vetette a költő szemére, hiszen nem akart ő feleségül menni hozzá, csak a testi kielégülést kereste. Arról nem szól a fáma, hogy a szépasszony pár év boldogság után miért vetett hirtelen véget az izzó románcnak, féltékenységből vagy csak számításból.
Valószínűen utóbbi lehetett a tényleges ok, ugyanis az időközben megözvegyült Anna a fejébe vette, hogy a Losonczy-Ungnád birodalmat egyesíti a Forgách vagyonnal. Ki is szemelte hát a nála 14 évvel fiatalabb Forgách Simon grófot, akinek gyimesi földjei határosak voltak a Nyitra völgyben lévő Losonczy- Ungnád birtokokkal. Meg is hódította a fiatal nemest, akiből később, második felesége, Pálffy Kata mellett nádor is lett. Tehát Losonczy Anna nagyon is jól tudta, hogy kit választ magának férjül, ráadásul jól értett a gazdasági dolgokhoz is. Például képes volt arra, hogy évekre visszamenően átvizsgálja előző férje pénzügyi feljegyzéseit, körömszakadtáig vitázzon a királyi kamarával az egri katonaság hátralékos zsoldjának ki nem fizetése végett, és újdonsült férjének a táborba még azt is megírta, hol termett a dinnye, amit ajándékba küldött neki. Hosszú évekig pereskedett hol az állammal, hol pedig a szomszédokkal, olykor még a saját lányával is. Így nem csoda, hogy a szerelem kihunyta után még Balassi Bálinttól is visszaperelte szerelmes leveleit és a költőnek adott busás kölcsönöket. Losonczy Anna erőszakos, szép, kegyetlen, okos, dúsgazdag, de fösvény nő volt, aki a hasznot az érzelmek elé helyezte, de azt nem lehet elvitatni tőle, hogy az ő hatására születtek meg a magyar irodalom legszebb középkori szerelmes versei Balassi Bálint tollából.
Ha tetszett a cikk, akkor látogass el a Facebook oldalunkra, ahol további érdekességekkel várunk.
Update: A blogunkat időközben megkereste egy irodalomprofesszor, aki Balassi Bálint specialista, elmondta, hogy sajnos nincs arra bizonyíték, hogy Balassi valaha is járt volna a várban Annával együtt. Mindenesetre aki ellátogat a várhoz, ott a helyszínen is olvashat számos megemlékezést erről a szerelemről, amely a helyiek szerint itt virágzott ki. A várat meglátogatni már csak a kilátás és a bazaltorgona miatt is érdemes és akárhogyan is történt maga a szerelem a valóságban, az semmit sem vesz el a fenti legenda szépségéből...
