Az őszi időszak nálam mindig is a városlátogatások ideje volt, különösen azóta, mióta a fapados légitársaságokkal pár ezer forintért elrepülhetünk sok európai világvárosba. London, Párizs, Róma, Athén vagy Milánó bárkinek szuper úti célpont lehet. Nem szerettem volna egy újabb, unalmas, látnivalókat részletező cikket írni, inkább kiemeltem egy-két, valóban érdekes programot minden városnál, amiket én személy szerint élveztem.  Íme, az én személyes ajánlóm!

London, nemzetközi forgatag

Kezdjük a lényeggel, a minap belefutottam a Ryanair reklámjaiba, miszerint olcsón repülnek több európai városba is. Londoni jegyet novemberben és később valóban ki lehet fogni 5-8000 forint között egy irányba. A város egy világbirodalom központjához méltón valódi nyüzsgő forgatag: számtalan etnikum és kultúra keveredik, a Piccadilly-n vagy a Sohoban állva pedig megértjük, hogy mit is jelent egy sokmilliós nagyvárosban élni. A kötelező látnivalókról – mint a Buckingham Palota, Tower, Tower Bridge, Big Ben, Westminster – bárki tájékozódhat úti könyvekből vagy az internetről. Ha nem szeretnénk végérvényesen elfáradni a tömegtől, akkor válasszunk valamelyik park mellett szállást, mi például a Hyde park mellett laktunk legutóbb, és nagyon jó volt délutánonként az egész napos városnézés után sétálni a parkban. Ha valaki szereti a borzongást, akkor annak nagyon izgi lehet  a Hasfelmetsző Jack túra, ami azokat a helyeket járja végig, ahol   megtalálták az egykori áldozatokat. Ne hagyjuk ki az esti sörözést se valamelyik pubban, és együnk angol sajttortát. Divatimádóknak kötelező a shopping, mert a tömegmárkák olcsóbbak mint itthon, és emellett számos nálunk nem jelen lévő üzletlánccal találkozhat a Dorothy Perkinstől Debenhamsig.

Párizsban igazi a francia sikk

A franciák fővárosa szerintem is hasonlít Budapestre, mint sokan mondják, csak sokkal elegánsabb. Keresésem alapján ezt az utazást is megúszhatjuk a következő hónaptól bőven húszezer forint alatt, csak ügyesen válasszunk napot. Ha valakinek ez az első útja Párizsba, akkor bizony végig kell menni a kötelező Notre-Dame, Louvre, Eiffel, Mouline Rouge kirándulásokon, de ha elfáradtunk, akkor mindenképpen üljünk be egy kávézóba és együnk croissant-t. Én egyszerűen imádom a párizsi kávézókat – amelyek még ősszel is, hidegebb időben is, kinti, nyüzsgő terasszal üzemelnek (a sok dohányos miatt)- és rögtön elmerülhetünk az utcai forgatagban. A párizsiak valóban sikkesek, gyönyörű, jól szabott ruhákban sietnek a dolgukra, a nőket pedig már a szolid, tökéletes sminkjükről fel lehet ismerni. Az éttermek között sem hibázhatunk nagyot, a calvadost – amit én Maigret felügyelő könyveiből ismertem meg, ne hagyjuk ki. Kötelező program a szajna-parti bolhapiac, ahol csodás, eredeti retro-reklámokat és reprodukciókat vásároltam, de találunk itt régi könyveket, ékszereket és egyéb használati tárgyakat is.

Milano a shopping-őrülteknek

Van olyan ismerősöm, aki minden évben ősszel és tavasszal elrepül Milánóba egy napra, hogy felfrissítse a ruhatárát. Én azért ennyire nem vagyok divatőrült, de tény, hogy a divat fővárosában található outletekben szuper áron és hatalmas választékból vásárolhatunk. Itthon ráadásul a nagyobb méreteket hordó hölgyek nem igen válogathatnak, viszont Milánóban már szervezett, plus size shopping-túrán is részt vehetünk. Az outletek között városnéző-buszokhoz hasonló járgányok közlekednek, amik megállnak a legnagyobb centrumoknál, így még taxira sem kell költeni, ha bevállaljuk a cipekedést. Hétköznaponként, novemberben bőven megússzuk a Ryanairnél a jegyet 15.000 forint alatt, így tényleg érdemes kinti bevásárlást tervezni. Természetesen a Milánó Dómot ne hagyjuk ki, mint ahogyan a körülötte lévő központi teret sem, a zsúfolt üzletek után jól fog esni egy kis csend Olaszország második legnagyobb templomában.

Athén, egy kis napsütés az őszi időben

A fenti városokhoz képest sokkal jobb idő van Athénban, ahol még novemberben sem ritka a 20 fok feletti hőmérséklet és a napsütés. Az itthoni borongós napok elől elmenekülhetünk az európai kultúra bölcsőjének is nevezett városba, hihetetlenül olcsón. Szerintem egyébként ilyenkor sokkal kellemesebb a város, mint nyáron a rekkenő hőségben, és sokkal jobb ilyenkor megnézni az Acropolist, vagy barangolni a Plaka negyedben. Rengeteg múzeum és látnivaló várja az ideutazókat, és nagyon finom ételek. Míg a szigeteken vagy a paráliai riviérán többnyire csak tömegéttermekkel és a klasszikus görög fogásokkal találkozhatunk, itt Athénban kiváló éttermek várják az éhes utazókat. Itt jobban megismerhetjük az egyes görög régiók autentikus ízeit, mint az adott helyszínen. Jó idő esetén menjünk ki metróval vagy busszal, valamelyik városközeli strandra és pihenjünk egyet a tengerparton.

Róma, az örök város örökre emlékezetes pillanatai

Hasonlóan vásárolgathatunk egyébként Rómában is, bár ott borsosabban mérik a márkákat. Az örök városban szerintem a legérdekesebbek az egykori antik birodalom romjai, lenyűgöző a Fórumon sétálgatni vagy megnézni a Colosseumot. A Vatikánt is látni kell mindenkinek, ahol nekem leginkább a székesegyház alatti kripta tetszett, ajánlott itthonról jegyet venni a múzeumba interneten, hogy elkerüljük a többórás sorban állást. Én egyébként imádom Dan Brown könyveit, így nem volt kérdéses, hogy egy „Angyalok és démonok” túrán mindenképpen végig kell mennem és nem bántam meg! Nagyon izgalmas volt meglátogatni a könyv és a film ismert helyszíneit, és felfedezni a valóságot a fikcióval szemben. Vasárnaponként a Porta Portese bolhapiac kihagyhatatlan, itt mindent megtalálunk a kézműves művészeti tárgyaktól kezdve a vintage ruhákon át a rozsdás szögekig és hetvenes évekbeli rádiókig. A 70 éves kisnyugdíjas kis sámlin ugyanolyan jellegzetes eladója a piacnak, mint a húszas éveiben járó iparművész, aki méregdrágán méri munkáit. Mondanom sem kell, hogy november második felében ide is találtam pár ezer forintos repülőjegyet.

Gondoltad volna, hogy a Szabadságszobor fáklyája egy titkos helyiséget rejt? Láttad már Eiffel híres apartmanját a toronyban? Tudtad, hogy a Tisza alatt egy alagút húzódik a tiszadobi kastélynál? Íme, egy kis ízelítő néhány közismert látványosság titkos szobáiról!

1. Szabadságszobor

Szeretnéd látni a Szabadságszobor fáklyáját közvetlenül belülről? Sajnos ma már ez csak online lehetséges az ott elhelyezett webkamera segítségével. 1916 előtt azonban bárki megmászhatta a fáklyát a szoborban, ennek az I. Világháború vetett véget, amikor egy német ügynök robbantásának követően a fáklyaszobát lezárták, és azóta sem nyitották újra a nagyközönség előtt. A bennfentesek szerint a szobát már régen renoválták, ugyanakkor a döntéshozók még mindig félnek egy esetleges terrorcselekménytől. 

2. Alapítóatyák

A Rushmore szikláiba vájt amerikai alapítóatyák az USA egyik legtöbbet látogatott jelképe. Azt azonban kevesen sejtik, hogy Lincoln feje mögött egy titkos ajtó található, amely az úgynevezett Rekordok Termébe vezet. A terem építésekor 1939 táján, eredetileg Gotzun Borglum, a terem megálmodója egy jóval nagyobb szabású komplexumot szeretett volna létrehozni az alapítóatyák feje mögött, ami az amerikai történelem kivételes dokumentumainak és emlékeinek adott volna helyet. De a háború keresztülhúzta nagyszabású tervét és maradt a jelenlegi kisterem, ami sajnos az 1998-as renováció ellenére sem látogatható. 

3. Disneyland

Gondolta volna, hogy a híres vidámparkban van olyan helyiség, amit nem látogathatnak az egyszerű turisták? A „Karib-tenger kalózai” című attrakciótól nem messze található egy jellegtelen ajtó, amelyre egy 33-as szám van festve. Ez az úgynevezett Club 33 bejárata, az egyetlen helyé a parkban, ahol alkoholt is lehet kapni. Ha valaki szeretne a patinás/piás klub tagja lenni, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ugyanis 10.000 dollár a csatlakozási díj és további 3500 dollár az éves tagdíj. 

4. Oxburgh Hall

Nagy- Britannia ódon várainak és kastélyainak többnyire kötelező tartozéka a titkos átjáró és a rejtett szoba, ezek többnyire az ott lakók biztonságát szolgálták az elmúlt évszázadokban. A norfolki Oxburgh Hallban például eddig 7 titkos ajtót fedeztek fel, amelyek közül az egyik legeredetibb a könyvtárban található. Itt – filmbe illő módon – az egyik könyvespolc köteteinek gerincét kell megnyomni ahhoz, hogy feltáruljon a titkos szoba ajtaja. Mivel a XV-ik századi épületet jelenleg renoválják, elképzelhető, hogy további rejtett szobákat is felfedeznek a restaurátorok. 

5. Eiffel-torony

Ma már a látogatók is bekukkanthatnak Párizs leghíresebb „lakosztályába”, ami a város jelképének számító torony tetején helyezkedik el. Eredetileg az „apartmant” Gustav Eiffel saját magának építette, hogy teljes kényelemben élvezhesse a toronyból nyíló kilátást. S bár a gazdag párizsiak már rengeteg pénzt felajánlottak egyetlen éjszakáért a különleges szobában, eddig csak olyan nevezetes vendégeknek sikerült a vendégség, mint például Thomas Edison. A korabeli bútorokkal, falikárpitokkal és olajfestményekkel díszített szobát ma bármely turista megnézheti. 

6. Tiszadobi kastély

Az elmúlt években gyönyörűen renoválták a tiszadobi Andrássy-kastélyt, amelyet egykoron vadászlaknak használtak a tulajdonosok. manapság kiállításokat, rendezvényeket szerveznek a kastélyban, amelynek van egy titkos átjárója. A könyvtárszobából ugyanis egy titkos ajtó nyílik egy alagútba, amely a Tisza alatt fut és a kiskastély szigetén ér véget. 

Nincs nagyobb rémálom annál, ha a gyerek végigbőgi a repülőutat. Az elmúlt években szinte minden tippet és jó tanácsot elolvastam, amelyekkel megkönnyíthetjük a gyerekek repülését. Az alábbi néhány pontban összeszedtem a kedvenceimet, amelyek tényleg segítenek.

Íme öt különleges hotel, amelyet hollywoodi világsztárok alapítottak vagy ők a tulajdonosok. Vajon ezek a szállodák mennyiben viselik  magukon híres tulajdonosuk imázsát? Esetleg nekünk magyaroknak is elérhetőek ezek a szuper hotelek? 

A nyár nekem mindig is a strandolásról szólt, bár imádok várost nézni, szeretem a különleges utazási élményeket, 40 fok melegben leginkább a vízpartra vágyom. Kislányként a nyarakat a Balaton mellett töltöttem, az úszás és a strandolás már ott az életem részévé vált. Később tinédzserként az isztambuli Boszporusz partján láttam először sós vizet, majd fiatal felnőttként pont Krétán csobbantam először tengervízbe. Azóta is keresem-kutatom a legszebb partokat, legyen szó édesvízről, tengerről vagy óceánról. Krétát sokan a tömegturizmus fellegvárának tartják unalmas partokkal, pedig sok csodálatos stranddal büszkélkedhet, amelyek – például az olasz vagy a szardíniai partokhoz viszonyítva – még augusztusban sem zsúfoltak. Természetesen azok is megtalálják a számításaikat, akik nyüzsgőbb városi partokra vágynak és sziklás öblökben sincs hiány.  Íme, néhány csodálatos fürdőhely Krétáról, amelyek a személyes kedvenceim.

1. Elafonissi, trópusi álmot kergetőknek Európában

Elafonissi, egy csodás, óriási területen elterülő, trópusi ihletésű partvidék, amely Kréta dél-nyugati csücskében található. Már az odavezető út is kalandos: keskeny alagutakon, hegyszorosokon keresztül kanyarog Chaniából az út, több mint 70 km-en keresztül. Maga a strand valóban nagy területtel büszkélkedhet, hatalmas homokdűnék között terül el, amelyeket csak néhány büfé és étterem tarkít. A parti homok finomszemcsés, rózsaszín és fehér, színét állítólag a koralltörmeléknek köszönheti, mindez kristálytiszta, zöldeskék, sekély vízzel. A strandoláshoz vigyünk magunkkal ivóvizet és néhány falatot, ha nem szeretnénk a néhány büfé egyikénél órákat sorban állni, és feküdjünk a saját törölközőnkre, ha lekéstük a kevés napágy egyikét. Öltözőkkel és illemhelyekkel viszont jól ellátott az óriási strand, ami akár több ezer fürdőzőtől sem hat túlzsúfoltnak. Főszezonban érdemes a kora reggeli órákban érkezni, amikor még kihalt a part, 9 óra után ugyanis ellepik a turista buszokról özönlő utazók. Ha valaki imádja a vadregényes, homokos partokat, esetleg trópusi korallhomokról álmodozik, annak mindenképpen látnia kell Elafonissit. Mi tavaly egy többnapos Nyugat-Kréta túra alkalmával autóztunk el ide, és minden várakozásunkat felülmúlta.

2. Voulisma Beach, pénztárcakímélő tükörhomok takarékos családoknak

Idén, Ierapetra felé autózva fedeztük fel az Agios Nikolastól dél-keletre elterülő, Istrohoz tartozó Voulisma strandot, ami körülbelül háromnegyed órás autóútra van a magyarok körében is népszerű Hersonissos-Malia térségtől. Az álmos kis falucska, Istro kevés turistát vonz, ugyanakkor gyönyörű strandjára rengetegen érkeznek autóval más helyekről is. A homok csodás aranyló-fehér, a víz gyönyörű zöldeskék, és idén augusztusban sem a napágyakért, sem a parkolásért nem kellett fizetni. A strandolók között a parti kávézó kollégái cirkálnak, így a jegeskávé, a friss narancslé vagy fagyi rögtön helybe érkezik, az étteremben öltözők, WC és zuhanyzó várja a strandolókat. A sekély part kiváló a családosoknak, a büfé nem drágább, mint máshol, így bátran ajánlom minden Krétára utazónak.

3. Hersonissos, partihely nem csak húszéveseknek

Bár a partizó fiatalok Európában többnyire Ibizát célozzák meg, azoknak sem kell csalódni, akik Krétára utaznak. Hersonissos mindig is a sziget legaktívabb, bulikkal és partikkal teli városának számított, ahol mindig szól a zene, illetve boltokban, éttermekben, koktélbárokban és diszkókban nincs hiány. A parti sétány több kilométeren keresztül kanyarog a sötét homokos és fehér sóderes, keskeny partok felett, amiket sziklák tesznek változatossá, a város legszebb, kék-zászlós strandja a nyugati csücsökben várja a nyüzsgést kedvelőket. Ha valaki a nyugalom helyett inkább vásárolgatni, bulizni szeretne, és napközben is programokra vágyik, akkor válassza Hersonissost! A strandokon ajánlott a strandcipő a kövek miatt, és elengedhetetlen a búvárszemüveg, mert csodás a vízi élővilág, már a parttól pár méterre is.

4. Ierapetra, afrikai hangulat a forróság kedvelőknek

Ierapetra a déli partvidék legnépesebb városa, ahol jóval kevesebb turistával találkozunk, mint Heraklion környékén. A helyiek szerint ez a legmelegebb város a szigeten, ahol még decemberben is fürödhető a tenger, sok krétainak pont emiatt itt van a nyaralója. A lankás, sík területen elterülő városka fő látnivalója a pár évszázaddal ezelőtt épült erőd és a kikötő, ahonnan óránként indulnak gyorshajók a közeli, lakatlan, de homokos partokkal büszkélkedő Chrisi szigetre. Ierapetra strandjai sötét sóderesek és szürke homokosak, a víz pedig 2-3 fokkal melegebb, mint az északi partvidéken. Ha kicsit nyugisabb strandolásra vágyunk, esetleg nem szeretjük a hideg vizet, akkor válasszuk Ierapetrát a nyaralásunk helyszínének! Szerencsére Agios Nikolastól indulva ma már könnyen megközelíthető az újonnan épült autópályán és gyorsfogalmi úton keresztül.

5. Plaka, borzongató part csodás kilátással

A Krétán nyaralók kötelező programja Spinalonga meglátogatása: az egykoron leprások lakhelyéül szolgáló kis szigetecske nemcsak gyönyörű építészeti emlékeket rejt, de tényleg borzongató élmény az egykori haldoklók nyomán sétálgatni. Én mindenkinek azt ajánlom, hogy Plakából hajózzon át a kis szigetre és ne Agios Nikolaosból, egyrészt mert jóval olcsóbb és rövidebb a hajóút, másrészt a Plakára vezető autóút az egyik legszebb tengerparti út, amit valaha láttam. Hegyoldalakon kanyarog a csodás kelet-krétai öblök felett, majd Eloundánál közvetlenül a tengerparton folytatódik. Plaka kerek-kavicsos strandja augusztusban sem túlzsúfolt, napágyak és árnyat adó fák gondoskodnak a strandolók kényelméről. A vízben úszkálva pedig jól szemügyre vehetjük távolról is Spinalonga szigetét, amely a képeslapokon pont ebből az irányból fotózva vált világhírűvé.

Real Madrid, művészet minden mennyiségben, királyi divat és Warner élménypark – mindez Madridban. A spanyol főváros egy kicsit másként, ahogy én láttam.

 Két hét szabadságon voltam, mert elutaztunk a családdal Krétára, de még ezelőtt megszületett egy beszámoló Madridról, ahol már többször is jártam, és szerettem volna bemutatni a blogon. A nyárutó és az ősz kiváló időszak arra, hogy ellátogassunk ebbe a csodálatos városba például az Iberiával, ilyenkor már csökken a rekkenő hőség is! A férjem nagy Real Madrid drukker, így először egy ajándék-meccsnézés miatt látogattunk el ebbe a pezsgő városba, de bátran állíthatom, hogy itt bárki jól érezheti magát, nemcsak a fociszurkolók. A közismert látnivalókat számtalan úti könyv is bemutatja, én megpróbáltam néhány számomra kedves élményt kiemelni a sok közül.

Madrid jelképe

Madrid Spanyolország szíve: itt minden út Madridba vezet, ami nem csoda egy olyan fővárosnál, melyet készakarva jelöltek ki az ország mértani középpontjában. A városban erre a leginkább a Puerta del Sol (Nap Kapuja) környékén látunk utalást. Itt van ugyanis a nulladik kilométerkő, ahonnan minden út kiindul. Ha már eljöttünk erre a hangulatos térre, akkor feltétlenül nézzük meg Madrid jelképét, az eperfára mászó medvét, melynek több legendája létezik, mint ahány bogyó látható a fán.

Művészet és kultúra minden mennyiségben: A Prado, a Reina Sofia és a Thyssen-Bornemisza múzeum kihagyhatatlan, különösen a festészet kedvelőinek. Ha pedig szeretnénk belekóstolni a spanyol királyi pompába, akkor Nézzük meg Madrid egyik jelképét, a királyi kastélyt, majd sétáljunk el egészen a Plaza Mayorig. Az előbbi Európa egyik legnagyobb épülete, melynek trónterme lélegzetelállító, míg utóbbi a pezsgés középpontja. A Plaza Mayor téren mindig zajlik az élet és a körben futó árkádok alatt számtalan kézműves bolt kínálja a portékáját.

Plaza Mayor

Ne hagyd ki a piacokat: Mercado san Miguel és El Rastro. Két piac, de két külön világ. Az utóbbi egy egészen egyedi hangulatú bolhapiac, melyet minden héten, vasárnaponként rendeznek meg. Itt a tárgyakon keresztül magunkba szívhatjuk a madridi hétköznapok stílusát, de arra is rádöbbenünk, hogy a spanyol fővárosban mennyire sok az önjelölt művész. A Mercado san Miguel egy csodás épületben székelő valódi gourmet piac, ahol mindent megvásárolhatunk, ami a spanyol konyhához nélkülözhetetlen. Ha ide tartunk, akkor keressük meg a főbejárat előtti téren, az ott magasodó ház egyik erkélyének figuráit is, akik jól öltözött emberekként vizsgálják a piacra érkezőket.

Ugorjunk el Egyiptomba: Legalább is képzeletben. Madridban ugyanis áll egy komplett óegyiptomi templom, mely hazájából az árvízveszély miatt került ide. A Debod templom 1968 óta látható Madrid szívében, belsejében pedig egy kis múzeumot és csodás hieroglifákat is találunk.

Gran Via

Vesszünk el a Gran Vián: Madrid díszes főutcája sem éjjel, sem pedig nappal nem kíméli a gyanútlan turista pénztárcáját. Napközben a legelegánsabb boltok csábítanak a város leggyönyörűbb palotái közé ékelődve, míg éjszaka kezdetét veszi a Marcha. Ez a szó lefordítva menetelést jelent, de bővebb értelemben magát a madridi éjszakai életet nevezik így. Csütörtöktől vasárnapig, estétől hajnalig tart a „menetelés”, melyben egy éjszaka akár több tucat divatos helyet is felkeresnek a helyiek. Hajnalban azután ne feledjünk el kávét inni és fánkot enni, mert itt ez a szokás.

Nézzünk arénákat és ünneplő szurkolókat: Madrid a futball és a bikaviadalok fellegvára. Ebben a városban székel az idei Bajnokok Ligája két döntőse, a Real- és az Atletico Madrid. A 20-ik század legjobb csapatának választott Real Madrid 85 ezres stadionját, az Estadio Bernabéut a meccsnapokon kívül, szervezet túra keretében is megtekinthetjük, sőt ha szerencsénk van és a csapat valamilyen trófeát nyer, akkor a Plaza Cibellesen megnézhetjük a rajongók fiesztáját, mellyel a csapatot fogadják. Ha pedig érdekel a bikaviadalok világa, akkor látogass el a Las Ventas arénába, mely a maga 24 ezer férőhelyével a világ harmadik legnagyobb ilyen építménye, vagy nézzük meg Bikaviadal Múzeumot, mely külön tárlaton mutatja be a torreádorok ruházatának stílusirányzatait is. Én ez utóbbit kihagytam.

Bernabéu

Fedezzük fel  Warner élményparkját: Madridból buszjárattal is megközelíthető a Parque Warner, mely a Warner Bros filmstúdió élményparkja és semmiben sem marad el a párizsi Disney Worldtől. Az egyetlen különbség az, hogy itt Miki Egér helyett Tapsi Hapsi, Scooby Doo és Batman vár bennünket. A következő családi nyaralás alkalmával minden bizonnyal ide is ellátogatunk majd a gyerekkel. Madridba egyébként immár az Ibéria légitársaság is repül, aminek a menetrendjét már csak azért is érdemes megtekinteni, mert a városból számtalan desztinációra repülhetünk tovább akár Spanyolországon belül, akár Latin Amerikába.

A pozitív érzések elárasztják Dél-Amerikát, az ázsiai háborús övezet belefullad a szomorúságba, míg a szovjet utódállamokat nem érdeklik az érzelmek. Európában egyedül a svájciak pozitívak. Ez derült ki a Gallup Global 2016-os Érzelmi Monitor kutatásából.

Utazóként tisztában vagyok azzal, hogy az utazásomat nagyban befolyásolja az adott célországban élők kedve, habitusa. Ha valahol sok mosolygós arcot látok, ha mindenki pozitívan tekint a jelenre és a jövőre, akkor a jókedv rám is átragad, ha viszont csak sírós, szomorú, esetleg unott emberekkel találkozom, akkor elmegy mindentől a kedvem. Úti cél választásnál a látnivalók mellett érdemes arra is odafigyelni, hogy milyen az adott ország lakóinak lelki habitusa. Pont ezért nagy érdeklődéssel olvastam a Gallup Global idei Érzelmi Monitorját, amit 140 országban 147000 interjú alapján készítettek el, és megmutatja, hogy egy-egy ország lakói hogyan is éreznek nap mint nap.

A kutatási módszertan is nagyon érdekes: két fő indexet néz, egyrészt a pozitív érzésekre kérdez rá néhány konkrét kérdéssel, másrészt a negatív tapasztalatokat firtatja. A pozitív adatgyűjtésnél a kipihentséget, a nevetés gyakoriságát, az önbecsülést, az élményteli tanulást, az élvezeteket kutatták, míg a negatív oldalon a fizikai és lelki fájdalomra, a dühre, szomorúságra, bizonytalanságra, stresszre kérdeztek rá. Hihetetlen, de igazán biztató, hogy a világon az emberek 70%-a többször is nevet naponta!

Már többször jártam Közép- és Dél-Amerikában, ahol mindig elbűvölt az ott élők jókedve: annak ellenére mindig mosolyognak és táncolnak, hogy jóval szegényebb körülmények között élnek, mint mi európaiak. Nem lepődtem meg, amikor megláttam pozitív érzések toplistáját! Az élen Paraguay, Guatemala és Honduras áll, az első 10 ország közé csupán egyetlen európai ország, Svájc fért be, míg Ázsiából Üzbegisztán és Indonézia. A pozitív érzelmekre utaló index – nem meglepő módon – Szíriában volt a legalacsonyabb tavaly, de Törökország, Nepál, Grúzia és Szerbia is ott van az élmezőnyben.

De vajon mely országok a legszomorúbbak, hol élnek a legtöbb testi és lelki fájdalommal az emberek? A negatív érzések toplistáját Irak, Irán, Dél-Szudán, Szíria vezeti, de az első 10-ben ott van például a hozzánk közeli Ciprus és Portugália is. Bár remélem, hogy a Labdarúgó EB győzelem azért egy kicsit befolyásolta ezt a helyzetet a mediterrán országban! A legkevesebb negatív élménnyel és érzéssel Üzbegisztánban, Oroszországban, Kazahsztánban és Kirgizisztánban szembesültek az emberek.

Az érzelmek minőségét, negatív vagy pozitív mivoltát minden bizonnyal rengeteg társadalmi körülmény befolyásolja: a közbiztonság, az ország belső állapota (terrorcselekmények, háborús övezet stb.) a gazdaság és az egyéni életszínvonal, a kulturális hagyományok. Az emberek általános lelki habitusára viszont sokkal jobban utal az érzelmek mennyisége, vagyis hogy mennyire engedik át magukat az érzelmeknek (legyenek azok pozitívak vagy negatívak). Hiszen léteznek olyan emberek, akik unottan, magukba zárkózva élik mindennapjaikat és a legkevésbé sem engednek teret az érzelmeknek (nem örülnek – de nem is sírnak). Számomra ez a legborzasztóbb, hiszen olyan, mintha nem is élnének. Az általános érzelmi index pont ezt próbálja megmutatni. Ez alapján a leghevesebbek és a legérzelmesebbek Equadorban, El Salvadorban, Guatemalában és a Fülöp-szigeteken az emberek. A lista végén a szovjet utódállamok kullognak, így a legkevésbé érzelmes ország a felmérés szerint Fehéroroszország. Sajnos a Gallup által kiadott kutatásban csak a térképes adatokban szerepelt Magyarország, ami nem mutat pontos számokat, de ezek alapján a középmezőnybe tartozunk pozitív és a negatív érzelmek területén is.

Keresd Pandora szelencéjét az európai New Yorkban és ismerd meg a legek városát! Rotterdami ajánló a mediterrán nyaralásokon túl.

Az elmúlt hetekben egyre több ismerősöm posztolt Rotterdamból, így kíváncsivá tettek, hogy vajon miért. Sokan a zenei eseményekre utaztak oda, amik abszolút vetekednek a mi fesztiváljainkkal! De voltak olyanok is, akik egyszerűen városnéző hétvégét szerveztek. Rotterdammal én először tizenévesen találkoztam, amikor három hónapot cserediákként kint tölthettem egy holland kisvárosban, Rotterdam és Amszterdam között félúton. A világ legnagyobb kikötője már akkor is ott volt, de az elmúlt évtizedekben azért számtalan különböző érdekességgel gazdagodott ez a csodás város. Annak idején én busszal utaztam Hollandiába, ami nagyon hosszú volt, de ma már van közvetlen repülőjárat a városba, a Transavia – ami egyébként szintén egy fapados és elég jó árakat lehet nála kifogni – többször is repül naponta! A városban pedig természetesen bringáztunk, mint mindenhol Hollandiában. Nagyon vicces látvány egyébként ahogyan az öltönyös üzletemberek a biciklisávon tekernek az aktatáskájukkal csakúgy, mint tetőtől talpig puccosan diszkóba tartó fiatalok kétkeréken, de Hollandiában ez mindennapos! Minden utazónak ki kell próbálni!

Olyan, mintha csak egy mini-Manhattanben járnál…

Amikor először kirándultam Rotterdamban, teljesen olyannak tűnt, mint New York a filmeken. Az akkori cserediáktársam elmondta, hogy az építészeti sikertörténet szomorúan kezdődött, ugyanis a II. Világháború bombázásai során az egykori történelmi belváros teljes egészében elpusztult. Ezt követően a városvezetés úgy döntött, hogy a legmodernebb formában, építészeti újdonságok garmadájával építik újra Rotterdamot. Így született újjá a manapság csak mini-Manhattannek becézett város. Az elmúlt évtizedekben több újabb felhőkarcolóval gazdagodott a látvány, a Millennium Towert például a New York-i Empire State Building szellemében átépítették, és itt áll Hollandia legmagasabb lakóépülete is, a New Orleans. Hippiknek kihagyhatatlan látnivaló a központi piacnak helyet adó Markthal, ahol óriási gyümölcs és zöldségfelhőket rajzoltak a fejünk felé. Nekem a legjobban egyébként a város szimbólumának számító, 38 sárga kockából álló épületegyüttes tetszik, amelyek szerintem leginkább a magyar Rubik kockára hajaznak.

Páratlan méretű kikötő

A rotterdami kikötőt minden idelátogatónak látni kell! Egyrészt ez volt évszázadokig a világ legnagyobb kikötője, amíg meg nem nyitott szingapúri testvére, másrészt a XIX. és XX. században meghozta Hollandia számára a gazdagságot: milliók indultak innen útra, hogy kereskedjenek vagy áthajózzanak az „Új Világba”. A manapság 180 ezer embert foglalkoztató komplexum külön kis város a városban, amelynek saját múzeuma a világ egyik legszínesebb hajózási kiállításának ad otthont. Az erősebb nem képviselői pedig minden bizonnyal elámulnak Maeslantkeringtől, a rotterdami kikötőt védő, mozgatható gáttól, amelynek 360 méter széles kapui a belvárostól körülbelül 25 km-re helyezkednek el. Ez a gát a világ legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, egyetlen szárnya állítólag akkora, mint a párizsi Eiffel-torony!

Erasmus, és az ő legendája

Szeretnék pár szót szólni a város híres szülöttéről, Erasmusról is, a közismert humanista tudós-filozófusról, akiről az Európai Unió felsőoktatási ösztöndíj-programját is elnevezték. A város számos intézménye viseli nevét: így a legnagyobb híd, az egyetem és a közkórház, ezeket mind érdemes megnézni, én is így tettem. Rotterdami Erasmus kiváló tudós volt, aki számtalan művet, bibliafordítást adott a világnak, és többek között neki köszönhetjük Pandora szelencéjének legendáját is – mint azt megtanultam a hollandoktól annak idején. Eredetileg a görög mitológiában Pandora egy korsóból engedte ki a különböző betegségeket és veszélyeket, csak Erasmus egy félrefordítás révén szelencének nevezte el a szóbanforgó tárgyat. A hiba annyira elterjedt, hogy mára világszerte Pandora szelencéjeként ismerik. Ha valaki szereti a gyorskaját, akkor itt különösen jókat falatozhat, mert az úgynevezett „street-food”-nak valódi nimbusza alakult ki, és ezt bárki ki tudja fizetni: érdemes megkóstolni a „hot chips”-et, ami tejfölös hagymás sült krumplit takar vagy a „New York ball”-t, ami egy fűszeres fasírtgolyó, és egykoron a New Yorkba induló kivándorlók kedvenc eledele volt. Ráadásul Markthal vásárcsarnokot övező éttermekben bármikor szívesen elkészítik kedvenc fogásunkat a piacon vásárolt alapanyagokból.

Kiderült, hogy kik nyerték a National Geographic  uti fotókra meghirdetett versenyét. A fotók elementárisak és elgondolkodtatóak, érdemes végigézni őket. És íme a nyertes kép:

Idén is több, mint 10000 nevezés érkezett a National Geographic Travel Photographer of the Year versenyére, amelyek közül hosszas procedúrával választották ki a legjobbakat. Az év utazó fotósa egyébként egy kétszemélyes, egyhetes Polar szafarit nyert Kanadába. Az abszolút győztes, azaz a Grand Prix nyertese Anthony Lau lett, aki Mongóliában, mínusz 20 fokos hidegben, hóesésben készítette el a nyertes fotót.

Az idei verseny nyertes fotói

Ha idén nyáron valami izgalmas és elgondolkodtató utazási élményre vágysz, akkor járd be Európa elhagyott, pusztuló városait! Ezek a különleges szellemvárosok még ma is őrzik egykori fényüket, nem mellesleg a legtöbb településnek regénybeillően szomorú a története is, ami könnyeket csal az odalátogatók szemébe!   Íme, 5 kísértetváros, amelyek könnyen elérhetőek Magyarországról, akár egy nyári nyaralás alkalmával is. (Nekem eddig kettőt sikerült megnézni személyesen is)